Ha Isten valahol becsuk egy ajtót, máshol kinyit egy ablakot

Mindenki ismeri ezt a mondást, amihez talán még hozzájárul a folytatás is, hogy néha olyan sokáig nézünk vissza a bezárt ajtóra, hogy nem vesszük észre a kinyitott ablakot.

Nos, én azt mondom, hogy nem mindegy az, hogy milyen ablakról vagy ajtóról van szó, hiszen talán könnyebb egy olyan ablakot észrevenni, ami a kinézetével is felhívja magára a figyelmet.

De talán induljunk el a kályhától, hogy mi a különbség az ajtó és az ablak között?

A nyílászárók kétfélék lehetnek, ablakok vagy ajtók, ezen belül aztán óriási a választék.

A nyílászárók közül melyik a fontosabb, az ablak vagy az ajtó?

Természetesen erre nem lehet válaszolni, hiszen mindkettőnek más és más a funkciója, így aztán fontossági sorrendet nehéz lenne felállítani. Mindenesetre ablak nélkül még elképzelhető egy ház, vagy épület, de ha nincs ajtaja, akkor az már nem is épület.

Az ajtókat és ablakokat azonban nem ilyen szempontból kell összehasonlítanunk.

A primitív ablakokat még nem is tekinthetjük rendes nyílászáróknak, hiszen csak egyszerű nyílások voltak, amiket aztán később a fejlődés folyamán eltakartak állatbőrökkel, rongydarabokkal vagy fával. Az ókori Egyiptomban kizárólag szellőzés célját szolgálták, ezért is voltak magasan elhelyezve az akkori épületeken. A krétai korban azonban már a paloták ablakai a kilátást is segítették. Legfőbb jellemzői a görög építészetnek a belső udvarra nyíló ablakok voltak.

Jelentős változást az ablakok terén a rómaiak alakítottak ki, hiszen ők használtak először üveget az ablaknyílásokhoz. Bár ezek optikai tulajdonságai még nagyon rosszak voltak, mégis elöl jártak ebben a tekintetben, hiszen Kínában, Japánban és Koreában sokáig papírt használtak az ablakokhoz

Ablak nélküli épületeket a népi építészetben lehetett fellelni, ilyenek voltak a mongol jurták, az afrikai szalmakunyhók, az eszkimók hó kunyhói vagy az indiánok bőrsátrai.

Ajtókat az ókorban leginkább az épületek főbejáratánál alkalmaztak, az ajtószárnyakat függönyök, szőnyegek helyettesítették az épületeken belül leggyakrabban. A legrégebbi ajtók anyagukat tekintve fából voltak, melyek kívül és belül fémlemezekkel voltak borítva. Ezeket a fémlemezeket vastag fejű szögekkel erősítették a fához Szíriában az ókeresztény korszakból származó kőajtók maradványai is fellelhetőek, ezek egyetlen kőlemezből lettek kifaragva. A csúcsíves korszakban már leginkább kettős rétegű deszka ajtókat használtak, azokat pedig kacskaringós pántokkal díszítették rendkívül gazdagon, ilyenek például a párizsi Notre-Dame bejárati ajtói is.

Az ablak

Az épület falán kialakított nyílásban van elhelyezve, ezen keresztül jut levegő és világosság az épület belső helyiségeibe, záró szerkezettel van ellátva.

Fő részei:

• tok
• szárnyak
• vasalatok
• üvegszerkezet

Az ablakok anyagukat tekintve készülhetnek fából, műanyagból, fémből esetleg kétféle anyag kombinációjából.

Az ablak lehet nyitható vagy fix, nagyságát tekintve nagyon eltérőek a méretek, ez függ az épület nagyságától, illetve a megvilágítandó helyiség kiterjedésétől, valamint attól is, hogy milyen funkciót lát el az a bizonyos helyiség. Gondolunk itt arra, hogy egy veranda ablaka kategóriákkal nagyobb, mint mondjuk egy kamra ablaka. Persze nem szabad megfeledkeznünk az épület alakjáról és a stílusáról sem, ha ablakot szeretnénk beépíttetni vagy kicseréltetni.

Az ablakok lehetnek egyedülállóak vagy párosak, ilyenkor iker vagy dupla nyílászárókról beszélünk.

Az ablakok szárnyainak száma szerint megkülönböztetünk:

• egyszárnyú
• kétszárnyú
• három vagy többszárnyú ablakot

Az ablak nyitásmódtól függően lehet:

• nyíló
• bukó
• bukó-nyíló
• billenő
• középen felnyíló
• harmonika
• emelkedő
• forgó
• toló
• angol stílusú feltolható ablak

A nyitás irányától függően megkülönböztetünk balos vagy jobbos ablakot.

A nyílászárók másik fogalma alatt az ajtókat értjük

Az ajtó

Az épület ajtaja alatt arra a nyílásra gondolunk, ami a falon keresztül biztosítja a be- és kijutást. Ugyanakkor biztosítja nyílászáró szerkezete által az épület lezárását.

Fogalmazhatunk úgyis, hogy ezek a nyílászárók a térelhatárolás különleges szerkezetei, melyek vizuális és funkcionális térkapcsolat létrehozására hivatottak.

Az ajtó főbb részei:

• ajtókeret
• ajtószárny
• ajtószemöldök

Milyen ajtókat ismerünk?

Az ajtók alapvető funkciói, hogy legalább egy átlagos méretű ember számára biztosítsák a megfelelő, kényelmes átjárást a helyiségek között illetve az épületbe való bejutásho. Valamint az is a feladatuk, hogy a fokozott igénybevétel ellenére is tartósan ellenálljanak a különféle hatásoknak, például a szélsőséges időjárásnak, itt elsősorban a bejárati ajtókról van szó

A hétköznapi életben megkülönböztetünk bejárati ajtót /ez lehet egyben teraszajtó illetve erkély ajtó/ és beltéri ajtókat.

Természetesen léteznek ezen kívül egyedi, különleges nyílászárók is ebben a kategóriában, ilyenek a páncélajtók vagy a légmentesen záródó ajtók.

A gyakorlatban az ajtókat a következő szempontok szerint osztályozzuk elsősorban:

• elhelyezkedésük
• anyaguk
• működésük

Természetesen vannak még ezenkívül, más szempontok, amiket figyelembe lehet venni az osztályozás szempontjából, például a rétegszám vagy a szárnyszerkezet kitöltése.

Elhelyezkedésük alapján kétféle ajtót különböztetünk meg, a külső falszerkezetben és a belső falszerkezetben lévő ajtókat.

• Külső ajtónak számít a bejárati ajtó és persze a teraszajtó, valamint az erkélyajtó. Ezek szerkezeti felépítése nagyon sok tekintetben hasonló, mint az ablaké. Felépítésüket, alapvetően azok a külső hatások határozzák meg, amik érik őket. Itt az igénybevételre gondolunk és a fokozott hőtechnikai követelményekre elsősorban.
• Beltéri ajtónak számít az épület belsejében elhelyezkedő nyílászáró, amelyik a jellemzően télen fűtött tereket választja el egymástól esztétikai szempontokat is figyelembe véve.

Anyaguk szerint az ajtók lehetnek, fából, fémből, műanyagból vagy vegyes anyagból /pl. fa-alumínium, műanyag-alumínium/

Működésük szerint megkülönböztetünk oldalt nyíló, toló-forgó, harmonika szárnyú és lengő szárnyú ajtókat

Az ajtóknál a megkülönböztetés alapja lehet még az ajtószárnyak száma is, vagyis ismerünk:

• egyszárnyú
• kétszárnyú
• többszárnyú ajtókat is

Mindenki a saját lehetőségei és elképzelései alapján választhat

Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a nyílászárók világában sem könnyű eligazodni, hiszen olyan sok szempontot figyelembe kell és lehet venni, amihez mindenképpen egy szakember segítsége nélkülözhetetlen.

Természetesen van lehetőség az elképzelések megvalósítására, de erre laikus embernek vajmi kevés esélye van, hacsak nem fogadja meg a mondás által kommunikált gondolatot, vagyis, hogy az alatt a bizonyos nyitott ablak alatt ez esetben azt érthetjük, hogy léteznek olyan ablakok és ajtók beépítésével foglalkozó profi cégek, akik mindenben tudnak segíteni ezen a téren, évtizedes múltjukkal és profi hozzáállásukkal, szakértelmükkel. S akkor nekünk, ha már megtaláltuk és megkerestük őket, nincs is más feladatunk csak annyi, hogy nem foglalkozunk mással, mint a számunka kinyitott ablakkal és élvezzük annak előnyeit.

Lehet, hogy tényleg ilyen egyszerű a dolog? Ennyire könnyű lenne?

Szerintem igen, és aki nem hiszi, bátran járjon utána, ahogy a népmesék végén is elhangzik a mondás.

Több információra van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon!