Ez a könyv egy orosz cári család, a Romanovok történetét meséli el. Háromszáz évnél is hosszabb időszakot foglal magába egy érdekes szemszögből beállítva. Mintha egy fotós a fényképei által mutatná be az uralkodó dinasztia történetét. Az 1800-as évek közepén még nagyon is újdonságnak számított és ritkaságszámba ment a fotós masina, vagyis a fényképezőgép. Ezek a képek úgy maradtak az utókorra, mintha ablakok lennének, amik egy elveszett világra nyílnak. Ezeken keresztül pillanthatunk be a cári család, az alattvalóik és környezetük meghitt légkörébe. Ebből is láthatjuk, hogy az ablak milyen fontos szerepet tölthetnek be akár egy könyv megírásában is.

Na de nemcsak ilyen jelentése van az ablaknak. Sokszor egy világító ablak mutathat kiutat, menedéket a sötétben, ha eltévedtünk és pislákoló fény szűrődik át a sötétségen, akkor tudjuk, hogy valahol ház van a közelben, aminek az ablakin keresztül a hívogató fény menedéket ígér.

Az ablakok funkciói

Az ablakot, ha definiálni szeretnénk, talán úgy tudnánk meghatározni, hogy a falon vagy a járművön a levegő és a fény bebocsátására rendszeresített nyílás.

Funkcióit tekintve világítás, hő- és hangaszigetelés, szellőzés, víz- és légzárás.

Fő részeik és működésük: befogadó fal, szárnyak és az ablaktok.

Szerkezeti kialakítás szerint az alábbiak lehetnek:

  • egyrétegű, egyszeres üvegezésű
  • egyrétegű, dupla üvegezésű
  • kétrétegű egyesített szárnyú
  • kétrétegű kapcsolt gerébtokos
  • kétrétegű tisztító szárnyas

 

Működés szerint lehetnek:

  • felnyíló
  • bukó
  • forgó
  • billenő
  • emelkedő
  • harmonikaszerűen nyíló /toló és függőleges irányban/
  • teleszkópszerűen nyíló

Anyaguk szerint az ablakok lehetnek fémből, fából vagy műanyagból, ez a tokra és a szárnyakra is vonatkozik

A hő- és hangszigetelés többrétegű üvegezéssel, rugalmas légzáró ütközéssel, hőhíd megszakítással oldható meg.

A víz- és légzárás elasztikus tömítésű hézagkialakítás beépítésével a legoptimálisabb.

A szellőzést pedig különleges szellőzőnyílások beiktatásával lehet fokozni az ablakoknál.

ablakok

Mióta létezik ez a nyílászáró?

Az ablak tulajdonképpen egyidősnek mondható a házépítéssel. Művészi formáját tekintve rendszerint igazodik az egész épület stílusához. Az ókorban az egyiptomi házak ablaki még magasan voltak elhelyezve és csak a szellőzést szolgálták eleinte. Krétában azonban már a paloták nyílászárói a kilátást is hivatottak voltak biztosítani. Eleinte kevés ablak volt a görög házakon például, de a hellenisztikus kortól kezdve egyre több jelent meg, amik általában az udvarra néztek.

A homlokzati hatásra először a római építőművészetben kezdtek törekedni, itt az ablak egy új, architektonikus jelentőséggel bírt már. A császárkori épületek a városokban már sok és nagy ablaknyílással épültek.

A középkorban a román stílusú építészetben kisméterű, kimondottan zömök, félköríves ablakok váltak jellemzővé, míg a barokk korra a gazdagon díszített ablakkeretek voltak a jellemzőek. A klasszicista stílus viszont megszüntette ezt a fajta elburjánzó díszítést.

A 20. században aztán az új építési technikák az ablakok változatosságát vonta maga után

Érdekességek

Ablak nélküli épületek, lakóházak is léteznek bizonyos népeknél, egyes égtájakon. Ilyenek a mongol jurták, a síksági indiánok bőrsátrai, az afrikai szalmakunyhók, az eszkimók hókunyhói az igluk, vagy a közép-amerikai nádkunyhók. Ezek a lakások sokszor nem azért nélkülözték a nyílászárót, mert nem ismerték őket a lakói, hanem praktikussági szempontból is, mert egy iglu oldalára mondjuk, elég nehéz lenne ablakot beépíteni.

Az üveggel való lezárása az ablaknyílásnak csak a Kr. utáni első évszázadokban kezdődött meg, előtte szarulemezeket, fatáblákat vagy máriaüveget alkalmaztak.

Volt időszak, amikor a hideg évszakokban, főleg télen nem tudták másként megoldani az ablak hőszigetelését csak úgy, hogy teljesen lezárták vagy betapasztották erre az időszakra. A dupla ablak megjelenése után szűnt meg csak ez a probléma.

Milyen egy jó ablak?

természetre néző ablakok

Először is legyen jó az üvegezés, legyen szép a felület, megbízható a vasalat és a könnyen kezelhetőség sem hátrány.

Manapság még hangsúlyt kell fordítani az energiatakarékosságra és a biztonsági szempontokra is, amikor jó nyílászáróról beszélünk, ezekért pedig több alkotóelem is felelős.

Ha azt szeretnénk, hogy mondjuk tetőablakunk, hosszú évekig kiszolgáljon bennünket, több feltételnek is meg kell megfelelnie egyszerre, hiszen ez az egyik olyan nyílászáró, ami leginkább ki van téve az időjárás hatásainak, tehát a kényelmes kezelhetőség mellett az energiatakarékosság kérdése is felmerül ennél a nyílászárónál. Vagyis az építkező vagy felújító családnak bizony nincs könnyű helyzete, amikor választania kell.

Gyakran a döntés fő szempontja az, hogy hány rétegű az üveg, pedig vannak más szempontok is, a beépítés szakszerűsége és a nyitás-zárás módja szintén fontos kritériuma annak, hogy a tetőablak hosszú távon működjön, és ne legyen az energia-pocsékolás melegágya. Valamint fontos még, hogy legyen elég szavatosság idő is az ablakon, hiszen hosszú ideig szeretnénk élvezni az előnyeit valószínűleg.

Nyitás-csukás

Bizony a nyílászáróink és így természetesen az ablakok, ajtók minőségét nem csak az határozza meg, hogy a hőszigetelés területén mennyire megbízható. Fontos kérdés még az is, hogy a nyitás és zárás mennyire könnyű, okoz-e bosszúságot, sokáig tart-e, hiszen ezt a funkcióját használjuk nap, mint nap a legtöbbet ablakinknak, ajtóinknak, tehát a minőségüknél elvitathatatlanul szerepet játszik a vasalat is. Bár észrevétlenül, de ez a része is azt szolgálja otthonunknak, hogy a fűtés vagy hűtés számlánk ne legyen horribilis összegű.

A jó gyártók tehát a piaci elvárásokat figyelve egyre újabb és újabb innovációkkal igyekeznek a változó igényeket kielégíteni. Ilyenek például a bukó-nyíló vasalatok megjelenése, melyeknek bevezetése révén a nyílászárók még tartósabbá váltak, betörés ellen is nagyobb védelmet biztosítanak és jobb hangszigetelést is eredményeznek. Mégis a legnagyobb előnyük talán a könnyű kezelhetőségük. Ezen túl nagyobb a teherbírásuk, nagyobb üvegfelületek tervezhetők velük, amik a mai, modern építészet igencsak közkedvelt elemei.

Kényelem

Nem lepődünk meg azon, hogy az energiahatékonysági mutató zárt állapotban igaz csak ablakainkra és ajtóinkra. Vagyis ne hagyjuk nyitva véletlenül sem az ablakot, mert akkor természetesen bármilyen minőségi az az ablak, a meleg kiszökik, vagy a hideg beszökik rajta.

De mivel emberből vagyunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmetlenségből nyitva felejtjük főleg az ablakot. Ilyenkor tesz jó szolgálatot néhány „okos” megoldás, mint az intelligens ablakbuktató, vagy az ablakba beépíthető nyitásérzékelő, amivel a termosztát ki- és bekapcsolását is meg lehet oldani, attól függően, hogy nyitva van-e az ablakunk vagy éppen be van csukva.

Talán nem mindenki él palotában és nem sokan laknak kunyhóban, sátorban vagy éppen igluban sem, de az ablakunkat van lehetőségünk általában saját magunknak kiválasztani.

modern ablakok

Bárhová is nyíljon majd ez az ablak, fontos része lehet lakásunknak, életünknek, ezért érdemes gondosan kiválasztani, tanácsot kérni a vásárlás előtt és úgy dönteni el, hogy melyiket is vegyük majd meg.

További kérdései vannak amikre szeretne választ kapni? Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon!