Szabvány vagy egyedi ablak méret? Melyik mikor kell?
|

Szabvány vagy egyedi ablak méretet válasszunk? Segítünk dönteni

Amikor eljön az idő az ablakcserére, a legtöbben az anyagot vagy az árat nézik először. Pedig van egy másik, legalább ennyire fontos kérdés: az ablak méretek.

Elsőre egyszerűnek tűnik – de valójában nem az. Ugyanis nem mindegy, hogy az új ablak pontosan illeszkedik-e a meglévő nyílásba, vagy esetleg olyan megoldást szeretnénk, ami jobban passzol a ház stílusához.

A szabvány ablak méretek sokszor praktikusak: könnyebb őket beszerezni, olcsóbbak, gyorsabb velük dolgozni. De nem minden falba, nem minden helyiségbe és nem minden igényhez jók.

Ezért most megnézzük, mikor érdemes a szabványos méreteknél maradni – és mikor jobb, ha inkább egyedi ablakban gondolkodsz. Így nem utólag kell majd rájönni, hogy lehetett volna ezt okosabban is csinálni.

Mekkorák a szabvány ablak méretek?

Szabvány ablak méretek – ha egyszerűségre és gyorsaságra vágyunk

A szabványos méretű ablakok legnagyobb előnye, hogy szinte minden nyílászáró forgalmazónál elérhetők, gyakran raktárról, azonnali kiszállítással. Ezek a méretek jellemzően igazodnak a korábbi építési szokásokhoz – például panellakásokhoz, régi családi házakhoz –, így sok esetben méretre igazítás nélkül cserélhetők.

A leggyakoribb szabvány ablak méretek egyszárnyú típusnál:

Kétszárnyú ablak típusoknál: 

  • 120×120 cm, 
  • 150×150 cm, 
  • 180×150 cm, 
  • 210×150 cm, 
  • 240×150 cm.

A kisebb méretű ablakok, például a 60×60 cm-es vagy a 90×90 cm-es típusok leggyakrabban mellékhelyiségekbe kerülnek: fürdőszobába, WC-be vagy kamrába. Ezeknél a helyiségeknél a természetes fény és a szellőzés biztosítása a fő szempont, nem pedig a kilátás.

A nagyobb, például 120×150 cm-es ablakokat általában olyan helyiségekbe szokták beépíteni, ahol fontos a természetes fény és a tágas térérzet – például nappaliba, hálószobába vagy dolgozószobába.

Amennyiben a meglévő falnyílás mérete illeszkedik egy szabványos ablakhoz, azzal jelentősen leegyszerűsödik a kivitelezés. Nincs szükség átalakításra, kevesebb a bontás, és a beépítés is gyorsabban, kisebb költséggel elvégezhető. Ráadásul a kiegészítők – mint a redőny, a párkány vagy a szúnyogháló – is könnyebben illeszthetők, hiszen ezek is szabvány méretekhez készülnek.

Mikor van szükség egyedi ablak méretre?

Mikor nem elég a szabvány?

A gond ott kezdődik, amikor a meglévő nyílás mérete pár centivel eltér, vagy teljesen más elképzeléseink vannak. Ilyenkor két lehetőség közül választhatunk: vagy a falat igazítjuk a szabvány ablakhoz (bontás, toldás, visszajavítás), vagy olyan ablakot rendelünk, ami méretre készül.

Sokan úgy gondolják, hogy az egyedi méret automatikusan magasabb árat jelent – pedig ez nem feltétlenül igaz. A nyílászárók árát elsősorban a méret, az anyaghasználat és a beépített extrák (például háromrétegű üvegezés, fokozott hőszigetelés vagy betörésgátló vasalat) határozzák meg.

Ha a falnyílás mérete eltér a szabványtól, vagy az épület karakteréhez illő különlegesebb megoldásra van szükség, érdemes egyedi gyártásban gondolkodni. 

A legtöbb gyártó ma már rugalmasan kezeli a méreteltérést, és az árkülönbség sok esetben minimális – jellemzően néhány ezer forintos tétel, illetve pár nappal hosszabb gyártási idő. Cserébe viszont pontosan olyan ablak kerül a helyére, amire ténylegesen szükség van.

A fény és tájolás szerepe

Új építésű házak esetében, vagy komolyabb felújítás során az ablakméret meghatározásakor nemcsak az esztétikai szempontok számítanak, hanem a természetes megvilágítás mértéke is. 

Az OTÉK előírásai szerint a lakóhelyiségekbe minimum akkora üvegfelület szükséges, hogy az alapterület legalább 1/8-át lefedje. Például egy 20 m²-es nappaliba minimum 2–2,4 m²-nyi hasznos üvegfelület ajánlott.

A helyiség tájolása szintén fontos, hiszen egy északi fekvésű szoba kevesebb fényt kap, mint egy déli, ezért ott érdemes nagyobb méretű nyílászáróban gondolkodni. Ugyanakkor nem csak az ablak mérete számít. 

Az ablakkeret, a tok, a redőnytok vagy maga a falszerkezet is csökkenti a tényleges bevilágítást.

Éppen ezért, ha a lehetőségek engedik, célszerű inkább valamivel nagyobb ablakot választani – különösen olyan helyiségekbe, ahol sok időt töltünk napközben. Így biztosítható a megfelelő természetes fény, és kevesebb mesterséges világításra lesz szükség.

Hogyan mérjünk pontosan?

Aki már cserélt ablakot egy régi házban, tudja, hogy a pontos méret meghatározása nem mindig egyszerű. Gyakori probléma, hogy a belső és a külső tokméret eltér, vagy hogy a teljes nyílás nem látható – például takaróléc, purhab, esetleg redőnytok rejti el a széleket.

Fontos tudni, hogy az ajánlatkéréshez mindig a tok külső mérete az irányadó – ezt kell megadni. A redőnytokot nem számítjuk bele, a takarólécek pedig gyakran eltakarják a csatlakozásokat, ezért előfordulhat, hogy némi bontásra is szükség van, mielőtt pontos méretet tudunk mondani.

Ha nem vagyunk teljesen biztosak a méretekben, érdemes minden releváns információt leírni az ajánlatkérésben: hol van az ablak, van-e redőny, látható-e a tok teljes terjedelemben, történt-e már korábban beépítés. Egy tapasztalt szakember ezekből az adatokból már jól tud tájékozódni.

A legbiztosabb megoldás viszont az, ha helyszíni felmérést kérünk, hiszen rengeteg hibát, utólagos javítgatást lehet megelőzni vele.

Redőny és párkány beépítése, felmérés

Redőnyről, párkányról, beépítésről se feledkezzünk meg

Sokan úgy választanak ablakot, hogy csak magára a nyílászáróra figyelnek, a kiegészítőkről pedig később döntenének. Ez viszont könnyen visszaüthet. Egy utólag felszerelt redőny vagy szúnyogháló nemcsak macerásabb, de gyakran kompromisszumos is – esztétikailag, funkcióban vagy árban.

Érdemes már az elején végiggondolni, hogy lesz-e külső árnyékoló, hová szeretnénk szúnyoghálót, és milyen párkány illik az ablakhoz – anyagban, méretben, színben. Ezek nem mellékes részletek: ha a nyílászáró ehhez igazodva készül, a beépítés gyorsabb, pontosabb, és a végeredmény is szebb lesz.

Természetesen mi az RS Ablaknál segítünk felmérni az igényeket és összeállítani azokat a kiegészítőket, amelyekre szüksége lehet.

Egyediség – ha nem akarunk kompromisszumot

Az utóbbi években egyre többen keresnek az átlagostól eltérő nyílászárókat – legyen szó méretről, színről vagy formáról. A mai gyártástechnológia ezt gond nélkül kiszolgálja: nemcsak a méretet lehet pontosan meghatározni, de a profil kialakítása, az üvegezés típusa, vagy éppen a felület színe és struktúrája is szabadon választható.

A famintás vagy antracit felület éppúgy elérhető, mint a szögletes formától eltérő megoldások – például háromszög vagy boltív. Ezek már nem számítanak ritkaságnak, a legtöbb gyártó ezeket is rutinszerűen tudja kivitelezni.

Az egyedi gyártás sem jelent feltétlenül hosszú várakozást. Számos hazai cég 2–3 héten belül vállalja az ilyen típusú ablakok elkészítését és kiszállítását. Vagyis ma már az sem kizáró ok, ha valaki nem szabvány méretű nyílászárót keres.

Ablakok hosszú távra az RS Ablakkal

Hosszú távra tervezünk – ne siessük el

Ablakot nem évente veszünk, ezért nem érdemes elkapkodni. Ha a szabvány ablak méretek illeszkednek a házhoz, és a cél a gyors csere, akkor nyugodtan választhatjuk ezt az utat. De ha egyedi igényeink vannak, vagy kicsit is eltér a falnyílás, jobb, ha méretre készíttetjük a nyílászárót – így pontosan azt kapjuk, amit szeretnénk.

A döntés hosszú évekre szól, és ha jól átgondoljuk, nemcsak pénzt, de időt és bosszúságot is megspórolhatunk vele.

Több információra van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot, vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon, ahol rendszeresen megosztunk hasznos tippeket a nyílászáró választás és csere témakörében.

Gyakori kérdések az ablak méretekről

Az ablak mérete meghatározza a fényt, a szellőzést, a hőérzetet, az árat és a beépítés módját is. Ezért nem érdemes csak ránézésre dönteni. 

Szabvány vagy egyedi ablakméretet érdemes választani?

Ha a meglévő falnyílás illeszkedik a szabvány méretekhez, a szabvány ablak gyorsabb és kedvezőbb megoldás lehet. Ha viszont a nyílás eltér, vagy különleges igény van a méretre, formára vagy színre, az egyedi gyártás pontosabb végeredményt adhat.

Melyek a gyakori szabvány ablakméretek?

Gyakori méret például a 60×60 cm, 90×120 cm, 120×120 cm, 120×150 cm és 150×150 cm. Kétszárnyú ablakoknál nagyobb méretek is előfordulnak, például 180×150 cm vagy 210×150 cm.

Hogyan kell lemérni az ablakot ajánlatkéréshez?

Kiindulásként a tok külső méretét érdemes megadni, nem csak az üvegfelületet. Ha van redőnytok, takaróléc vagy régi burkolat, az eltakarhatja a pontos csatlakozásokat, ezért a végleges gyártási méretet mindig szakmai felmérés alapján kell meghatározni.

Miért számít a helyiség mérete?

Az ablaknak elég természetes fényt és szellőzést kell adnia az adott térhez. Egy kisebb fürdőbe elég lehet egy 60×60-as ablak, de egy nappaliba vagy dolgozószobába nagyobb üvegfelület kellhet, hogy ne legyen sötét és zárt hatású a helyiség.

Mikor kell már a méretezésnél gondolni a redőnyre és párkányra?

Lehetőleg már az elején. A redőny, szúnyogháló, párkány és toktoldó helyigénye befolyásolhatja az ablak méretét és beépítését. Ha ezek utólag derülnek ki, könnyen kompromisszumos vagy drágább megoldás lesz belőle.

Hasonló cikkek

  • Műanyag nyílászárók: Praktikus útmutató a választáshoz és beépítéshez

    Ha építkezünk vagy felújítunk, az egyik legfontosabb döntés, hogy milyen ajtókat és ablakokat válasszunk. Új ház esetén számos lehetőség áll rendelkezésünkre, és előre alaposan megfontolhatjuk, hogy fa vagy műanyag nyílászárókat építtessünk be. A modern építészeti trendek alapján a műanyag ajtó és ablak beépítése tűnik a legcélszerűbb megoldásnak, amit számtalan előnyös tulajdonság is alátámaszt. Habár az…

  • Ablak méretek: szabvány mérettáblázat és mikor válasszunk egyedit

    Sokan csak akkor kezdenek el foglalkozni a nyílászárók méreteivel, amikor már a konkrét csere vagy építkezés kapujában állnak. Pedig a műanyag ablak méretek nemcsak a kinézetet határozzák meg, hanem azt is, hogy mennyi fény jut be a lakásba, mennyire lesz energiatakarékos az otthon, vagy mennyire könnyű bebútorozni egy-egy helyiséget. Nem mindegy tehát, mekkora ablakot választunk…

  • | |

    Mit érdemes tudni a gurtni működéséről és karbantartásáról?

    Kevés dolog tudja úgy próbára tenni a türelmet, mint amikor a redőny egyszer csak nem mozdul. A legtöbbször ilyenkor a hiba forrása egy apró, de annál fontosabb alkatrész, a gurtni. Bár első ránézésre csupán egy vékony szövetcsíknak tűnik, ez a kis elem viseli a teljes redőny súlyát minden felhúzáskor és leengedéskor, tehát idővel elhasználódik. 

  • Nem szigetel a bejárati ajtó? – 4 dolog, amit még ma érdemes megnézni

    Amint beköszönt a hűvösebb idő, sokan tapasztalják, hogy a bejárati ajtó környékén huzatot éreznek, vagy észrevétlenül megugrik a fűtésszámla. Ilyenkor könnyű másra gyanakodni – például a szigetelés vagy a kazán hibájára –, pedig gyakran maga az ajtó nem zár megfelelően, és emiatt szökik el a meleg.