Olyan világban élünk ahol harc folyik mindenért a vállalkozások világában. Szerencsére már tudunk válogatni bármit is szeretnénk vásárolni vagy bármilyen szolgáltatást is akarunk igénybe venni. Legyen szó egyszerű fogyóeszközökről, luxus személygépkocsikról, egy hajvágásról vagy éppen egy nyílászáró beépítéséről, óriási a kínálat és bizony nem könnyű eligazodnunk, ha választani akarunk.

A nyílászáró beépítése, vagy cseréje akkor válik esedékessé, ha új házat építtetünk, vagy a régin akarjuk kicseréltetni az ajtókat és ablakokat. Egyik sem könnyű feladat, kivéve, ha értünk hozzá, vagy akad olyan ismerősünk, családtagunk, aki szakértő ezen a téren.

Sajnos én nem vagyok építész, nincsenek ismereteim ezen a területen és nem akad a baráti körömben sem olyan, aki profi lenne a nyílászáró beépítés fontos kérdéseiben.

Így hát, amikor egy reggel arra ébredtem, hogy ki akarom cseréltetni a házon az ajtókat és az ablakokat, bizony nagy fába vágtam a fejszémet. Laikusként el sem képzeltem, hogy mekkorába, de tele voltam lelkesedéssel és tervekkel.

A ház, amiben lakom kicsit öregecske már, örököltem a nagyszüleimtől és ők az utolsó években nem tudták már úgy rendben/karban tartani, ahogy kellett volna. Ezt nem is róhatja fel senki nekik, hiszen sem a koruk, sem a megfelelő energiájuk nem volt már meg ahhoz, hogy az ingatlanon mindig felmerülő problémákat orvosolják vagy orvosoltassák.

Amikor megörököltem tőlük a házat és először jártam végig, rengeteg gyermekkori emlékem merült fel a nyikorgó zárak és nehezen csukódó ablakok kapcsán és nem zavartak. Egy darabig…

Beköltöztem

Sokat gondolkodtam azon, hogy mitévő legyek a házzal, igazi városi ember lévén nehezen tudtam elképzelni az életemet vidéken, márpedig ez a ház nagyon is vidéken volt. Nyaralni szívesen jöttem ide mindig, de nem értettem, hogy nagyapáék hogyan boldogultak ilyen távol a várostól, főleg, hogy kocsijuk sem volt. De ők gyalog jártak, vagy busszal és nekik ez volt a természetes. Alig volt szomszédjuk és soha nem néztek Tv-t, az internetről meg nem is hallottak. Arra is nehezen tudtuk rávenni őket, hogy mobiltelefont vehessünk nekik, azt sem gyakran használták.

Mindig korán keltek, kútból húzták fel a vizet és a sparherten melegítették meg mielőtt a fakádban megfürödtek. Tele volt az udvaruk jószággal és náluk tanultam meg azt is, hogy az embernek, ha állatai vannak, akkor a jószág az első és csak aztán jöhet az ember. Vagyis náluk kezdték és náluk fejezték be a napot.

Felnőttem, messzire kerültem tőlük, ritkán tudtam csak meglátogatni őket, de mindig ugyanolyan örömmel fogadtak és nekem mindig ugyanolyan jó érzés töltötte el a szívemet, amikor megláttam a házukat, mint régen. Aztán elmentek, mert eljött az idejük, de én megkaptam gyerekkorom kedvenc helyszínét tőlük ajándékba, és ahogy telt az idő egyre jobban vonzott és egyre jobban ragaszkodtam hozzá.

Így történt, hogy egy napon azon kaptam magamat, hogy beköltöztem. S amikor első este becsuktam az ajtót, úgy éreztem hazaértem, ebből tudtam, hogy a döntésem jó és végleges.

Felújítás

Bár szerettem a házat olyannak amilyen volt és nem akartam alapjaiban megváltoztatni, úgy éreztem azért néhány korszerűsítést eszközölnöm kell ahhoz, hogy hosszú távon itt tudjak élni.

Először a tetőt és az ereszcsatornát akartam rendbe szedetni, hogy ne csorogjon a nyakamba a víz sem éjjel sem nappal. Szerencsére a tetőszerkezet szarufái, gerendái állták a sarat, így csak a cserepezést kellett kijavíttatni és az ereszt lecserélni. A falakkal sem volt baj, nagyapám saját kezével húzta fel, a szakértő, aki megnézte, elismeréssel nyilatkozott a munkájáról.

S akkor jött el az a bizonyos reggel, amikor felébredtem és rájöttem, hogy itt bizony ajtó és ablak cserére is szükség lesz. Hosszú távon kiderült, hogy a nyílászárók már kevésbé álltak ellen az idő vas fogának. Volt, amelyiknek a zárszerkezete, volt, amelyiknek a zsanérja adta meg magát és persze nyikorgás-csikorgás is hallatszott, ha használtam őket. Arról már nem is szólva, hogy a szél fütyülése is gyakori „zene” volt az otthonomban. Kicsit tréfásan arra gondoltam, hogy nagymamámék már talán a rossz hallásuk miatt sem vették ezt észre, de ha észre is vették nem tudták mit tehetnének ellene.

Persze én sem voltam ezzel tisztában teljesen, viszont azt tudtam, hogy ez ügyben is lépnem kell. Ki hitte volna, hogy ennyi gond van egy házzal és ennyi dologgal kell szembesülnie egy tulajdonosnak. Nem csodálkoztam ezen, hiszen én eddig jórészt városi lakásban éltem, főleg emeleten és mivel nem volt egyik sem a tulajdonom, ha bármi adódott a tulajjal oldattam meg. Ugye, hogy azért a bérelt ingatlanoknak is vannak előnyei?

Nyílászáró beépítés

Szumma-szummárum eldőlt, hogy a nyílászárókat le kell cseréltetni és keresnem kell egy olyan szakember gárdát, akik profi módon értenek a nyílászáró beépítéshez illetve cseréhez.

Azért nem az a fajta ember vagyok, aki előtt megáll a víz és mivel lelkesített is ez a feladat, rögtön keresgélni kezdtem az interneten, hogy mielőbb sikerüljön a régi ajtók és ablakok helyett újakat beépíttetni. Nehéz dolgom volt vagy könnyű? Nem is tudom, hiszen a bőség zavarával küzdöttem ezen a téren is, rengeteg vállalkozás kínálta a szolgáltatását és a termékeit. Tehát az első feladatom az volt, hogy eldöntsem, milyen szempontok alapján keresem meg az „igazit”.

Olyat, aki megfelelő szakmai múlttal és referenciákkal rendelkezik, nemcsak kínálja, de olyan gyártótól is szerzi be a nyílászárókat, akik minőségi termékeket gyártanak és megfelelő minősítés birtokában is vannak.

Így már azért leszűkült a kör kissé, amikor a keresőbe beütöttem a „feltételeimet”.

S akár hiszi valaki akár nem, megtaláltam azokat, akiket kerestem. Olyan csapatot sikerült kihívnom, akik figyelembe vették a lehetőségeimet és a kívánságaimat is, de azért ésszerű tanácsokkal láttak el a nyílászáró beépítéssel kapcsolatban. Kaptam a felmérés után egy korrekt árajánlatot, és ami a legszebb volt az egészben, gyors kivitelezést is ígértek, és meg is tartották a határidőt. Nagyon elégedett voltam az eredménnyel, mert a ház új ablakokat és ajtókat kapott, de mégsem alakítottam át, őrizte a nagyszüleim egyéniségét és azokat az időket amikor ők laktak itt, viszont mégis modernizálódott. Ezt akartam elérni, ez volt a lényege az egésznek. Ettől kezdve még boldogabban éltem itt a múltammal, jelenemmel és a jövőmmel szoros egyetértésben.

A mai napig is, amikor közeledem a ház felé, ha lehunyom a szememet egy rövid időre, hallani vélem nagyapám hangját, ahogy kiabál, hogy siessek, érezni vélem a frissen sült sütemény illatát, amit nagymamám a tiszteletemre sütött mindig és így örökre együtt lakunk továbbra is kicsit a mi közös házunkban, otthonunkban.

Kérjen árajánlatot még ma!

Több információra van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon