Ha kinn sétálunk a szabad ég alatt, könnyedén felnézhetünk az égre és szerencsés esetben még a csillagokat is megcsodálhatjuk. De mi van olyankor, ha a lakásba szorulunk és az ablakon keresztül nem látjuk a csodálatos eget?! Nos, ilyenkor jön jól egy tetőtéri ablak, persze ez csak tetőtéri lakásban használható.

A tetőtéri lakásoknak megvan a különleges bájuk és ezt csak fokozni tudjuk egy megfelelő nyílászáróval.  Manapság ezen a téren is a bőség zavarával küzdünk, hiszen több fajta tetőtéri ablak áll rendelkezésünkre, aminek a kiválasztása nem is egyszerű dolog.

Mióta létezik tetőtéri ablak?

Hans Christian Andersen /1805-1875/ a híres dán meseíró, padlásszobában lakott és így írt erről az 1800-as évek elején: „A tető alatt dőlt falak voltak, abban pedig ablakok – olyanok, mint a többi manzárd ablak, de sokkal jobb kilátással. Láthattam a templomtornyot, egészen az aljától.”

A legrégebbi írásos forrás, ami a nem tipikus ablakok feltalálására vonatkozik, a XIX. század végéről származik. Ezen történeti források azt bizonyítják, hogy a tetőtérben alkalmazott ablakok ekkor már építészeti elemként jelentek meg.

Maga a kifejezés, „tetőtéri ablak” első előfordulása egy 1931-ből származó német szabadalmi bejegyzésben szerepelt először és egy felnyíló szerkezetű ablakra vonatkozott.

Az 1970-es évekre elterjedt ezeknek a különleges nyílászáróknak a használata, tömeges mennyiségben kezdték gyártani és kínálni a dánok, németek, később a francia, olasz és spanyol cégek is.

Az 1990-es évektől fellendült a közép és kelet európai piac, saját tetőablak kínálattal rendelkeztek már a csehek, szlovákok és a magyarok is.

Hány féle tetőablakot különböztetünk meg?

A keret anyaga szerint vannak fa és műanyag ablakok ebben a kategóriában is természetesen.

Nyitás módja alapján létezik:

– Billenő

– Felnyíló

– Felnyíló-billenő módozat.

A billenő ablak az alaptípus ennél a nyílászárónál, kizárólag billenő módban nyitható, legfeljebb 180 fokban, átfordítható és a szárny alsó részén helyezkedik el a kilincs.

Felnyíló módban az ablak 45 fokos szögben kinyitható így remek kilátást biztosít.

A felnyíló-billenő tetőtéri ablak mindkét módban egyaránt használható, így például az árnyékolókhoz való hozzáférést is kitűnően szolgálja.

A kilincs helyzete szerint alsó és felső kilincses létezik, ennek a jelentősége, hogy hol helyezkedik el a kilincs. Nagyon fontos, hiszen ha az ablakszárny felső részén található, érdemes úgy beépíteni, hogy könnyedén elérhessük, amikor nyitásra kerül a sor. Vagyis a padló szintjének távolsága ne haladja meg a 180-200 centimétert.

Alsó kilincses változatot akkor érdemes használni, ha a felsőt nem érnénk el, de az alsó még elérhető és kényelmesen be is húzható vele az ablakszárny a kinyitás után.

Kezelés módja szerint vannak kézi nyitásúak, melyeket könnyedén tudunk kezelni, de ha nem elérhető magasságban helyezkedik el a tetőablak, van lehetőség elektromos vezérlésű nyílászárót beépíteni. Ezeket távirányítóval vagy távirányító rúddal lehet kinyitni illetve becsukni.

Mik a befolyásoló tényezők a beépítésnél?

  • Tető dőlésszöge

Minél kisebb a tető dőlésszöge, annál hosszabb tetőtéri ablakot célszerű beépíteni.

Optimális esetnek azt tartjuk általában, ha az ablak alja a padló szintjétől 90-110 cm-re van, a felső szárny részén található kilincs pedig 180-200 centiméterre található.

  • Helyiség magassága és rendeltetése

       A tetőablakok elhelyezkedése meghatározó a nappali fény eloszlásnál, a sok kicsi ablak egyenletesebb fényt biztosít, mint egy nagy. Ezt is érdemes átgondolni mielőtt beépítjük.

  • Szarutávolság

Magyarországon a tetőszerkezetet alkotó szarufák jellemzően 78 centiméter szélességű tetőablakok beépítését teszik célszerűvé. Ha a szarufák egymástól való távolsága nem kompatibilis a tetőablak szélességével, átalakításra van szükség.

Mire érdemes odafigyelni?

Nap és fagyveszély

A lakóházak és egyéb épületek energiavesztesége főként az ablakokon és az ajtókon keresztül történik. Célszerű ezért a tetőtéri ablak kiválasztásánál törekednünk arra, hogy a hő veszteséget a minimálisra csökkentsük. A tető sokkal jobban ki van téve az időjárás viszontagságainak, mint a ház alsóbb szintjei. Az erős napsugárzás és fagy ezeket a nyílászárókat viseli meg a legjobban. Éppen ezért a tetőablakok általában jó hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. Kiváló szigetelésüket elsősorban az üvegezésük határozza meg. A hőszigetelő tulajdonságukra az úgynevezett hő átbocsájtási tényező utal, ami azt mutatja meg, hogy mennyi időegységre jutó hőenergia hatol be az üveg 1 négyzetméternyi területén 1 Celsius fok külső-belső hőmérséklet eltérés esetén.

Esővédelem

A tetőablakok üvegezése rendelkezhet egy speciális bevonattal. Ez a tartós és láthatatlan bevonat szétfoszlatja a pára- és esőcseppeket és feloldja a szennyeződéseket a külső részéről az ablaknak. A bevonat jóvoltából a kitekintés is egyszerűbb eső alatt és utána is, illetve gyorsabban szárad a felület. Érdekessége még a felületkezelésnek, hogy a napfény UV-sugarai aktiválják.

Szellőzés

A tetőtér ablakok a megfelelő pára és oxigéntartalom biztosítása érdekében gyakran rendelkeznek beépített szellőzőnyílással, így a megfelelő légáramlás a csukott ablak esetében is megvalósul.

Fényvédelem

Mivel a tetőablakok felül vannak, így természetes, hogy azok a szobák és lakások, amelyek ilyen nyílászáróval rendelkeznek sokkal világosabbak és fényesebbek. A tetőtérbe több napfény jut be, mint az alsóbb szinteken a hagyományos ablakokon keresztül, ami a legtöbb évszakban pozitívum. Kivétel persze a nyári hőség ideje. Ilyenkor a komfortos ott-tartózkodás érdekében el kell látni különböző kiegészítőkkel a tetőtéri ablakokat. Ilyen kiegészítők a rolók, reluxák és redőnyök.

Miért tetőtérbe költözzünk, ha van választási lehetőségünk?

Természetesen, mint minden lakásnak a tetőtérben lévőnek is vannak előnyei és hátrányai.

Nézzük mik is ezek pontosan:

A tetőtéri ingatlanok ára jellemzően olcsóbb a lépcsőház többi szintjén lévő lakásokhoz képest

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tudsz lifttel feljutni.

Óriási előnyük, hogy nem lakik feletted senki, nincsenek felső zajok és az utcai zajoknak is csak egy töredéke jut fel ezekbe a lakásokba.

Világos, napfényes lakásban élhetsz, ha kellő számú és méretű tetőablakkal rendelkező ingatlant birtokolsz.

Nem utolsósorban pedig panorámás kilátásra tehetsz szert, akár a város messzebbi részeire nézve, vagy akár a csillagos eget csodálva éjszakánként.

Ezt főleg a városi emberek értékelhetik igazán, akik a házaktól már nem is látják az eget.

A tetőtéri lakások szeme a tetőtéri ablak természetesen, ezért nagyon fontos, hogy mielőtt beköltözöl egy ilyen lakásba, vagy beépítesz egy tetőteret, a megfelelő helyen válassz hozzá megfelelő tetőablakot.

Vannak hagyományos lakások és azokon hagyományos ablakok néznek a világra persze.

De ha izgalmas otthonra és igazi kuckós szobára vágysz, akkor költözz egy tetőtéri szobába. Rendezd be úgy, ahogy mindig szeretted volna, nézz ki a tetőablakon és érezni fogod te is azt, ami a dalban áll:

tetőtéri ablak

 

Mert kell, kell, egy hely ahová boldogan érkezel,

S ha felnézel az égre látod: most végre megtalálod, amit keresel!”

 

 

 

 

 

 

Kövess minket a facebook oldalunkon.