Kell-e egyáltalán ablakszellőző? Ha számít a jó levegő, a válasz egyértelmű

Sokan csak legyintenek, ha szóba kerül az ablakszellőző, pedig a túl magas páratartalom sok lakásban okoz gondot – gyakran észrevétlenül. A mai, jól záródó, hőszigetelt ablakok ugyan remekül bent tartják a meleget, de közben szinte teljesen kizárják a levegő mozgását. 

Ez hosszabb távon nemcsak a falakat viseli meg, hanem az ott lakók egészségét is.

Szóval nem csak esztétikai vagy kényelmi kérdésről van szó – ha nem figyelünk rá időben, komoly problémák forrása lehet. Nézzük meg közelebbről, miért is olyan fontos az ablakszellőző, és hova érdemes beépíteni.

Miért fontos az ablakszellőző – és hova érdemes beépíteni?

Manapság, amikor egyre többen korszerűsítik otthonukat, alapelvárás lett, hogy a nyílászárók jól szigeteljenek. Ez rendben is van, hiszen senki sem szereti fűtési szezonban az utcát melegíteni. 

Csakhogy ezzel párhuzamosan háttérbe szorult a lakás természetes szellőzése, ami nélkül viszont felgyülemlik a pára, és a lakás bizony penészedni kezd. Főként a fürdőszobában, konyhában, sarkokban és az ablak körül jelennek meg az első foltok – és ha már ott vannak, nem könnyű megszabadulni tőlük.

Itt jön képbe az ablakszellőző, ami tulajdonképpen egy kis nyílás a nyílászáróban, de nem akármilyen. 

Nem arról van szó, hogy folyamatosan huzat van, hanem arról, hogy egy okosan működő, páravezérelt rendszer segítségével csak annyi friss levegő jut be, amennyi tényleg kell. Nem kell többet azon agyalni, mikor és mennyi ideig legyen résnyire nyitva az ablak – a szellőző magától szabályozza, mikor van szükség légcserére.

Ráadásul nem csak új házaknál lehet hasznos ez a megoldás. Ha régebbi építésű lakásban élünk, és a nyílászárócsere már megtörtént, a legtöbb esetben utólag is be lehet építeni ilyen szellőzőt, persze szakember segítségével. 

Egy felmérés során pontosan megállapítható, hova és milyen típusú szerkezetre van szükség. Fontos szempont például, hogy a nyílt égésterű rendszerek, mint a gáztűzhelyek vagy gázkazánok esetében elengedhetetlen a megfelelő szellőzés. Az erre alkalmas automatikus rendszerek folyamatosan figyelik a levegő minőségét, így biztosítják a biztonságos és friss levegőt a lakásban.

Az ablakszellőző segít elkerülni a penészt és a páralecsapódást

Aki valaha is küzdött már penésszel a lakásában, tudja, hogy nemcsak ronda, hanem komoly fejfájást is okoz. És itt most nem képletesen, hanem szó szerint: a penészgombák spórái sokaknál allergiát, légzőszervi panaszokat, sőt, hosszú távon krónikus megbetegedést is kiválthatnak. A gyerekek, idősek és érzékenyebb immunrendszerű felnőttek különösen ki vannak téve ennek.

A gond az, hogy a pára sokszor alattomosan gyűlik össze. Főzünk, fürdünk, teregetünk, virágokat locsolunk – és közben észre sem vesszük, hogy a levegő egyre telítettebb nedvességgel. Télen pedig szinte lehetetlen tartósan nyitva tartani az ablakot, hiszen az utcáról beáradó hideg gyorsan lehűti a helyiséget.

Ilyenkor szokott megjelenni a páralecsapódás az ablaküveg belső oldalán, és a sarkokban is mintha „izzadna” a fal. Ha ezt tapasztaljuk, akkor a páratartalom már túl magas, és ha nem lépünk időben, jön a penész. Az ablakszellőző (pl.: Aereco) pontosan erre nyújt megoldást: folyamatos légmozgást biztosít anélkül, hogy huzatot vagy nagy hőveszteséget okozna.

Egy jól megválasztott páratartalom-szabályozó rendszer nemcsak egészségesebbé teszi az otthoni levegőt, hanem a fűtésszámlán is spórolhatunk vele. Nem kell többször naponta kiszellőztetni az egész lakást, ami télen kifejezetten kényelmetlen és költséges is lehet.

Mikor és hogyan érdemes ablakszellőzőt beépíteni?

A legideálisabb persze az lenne, ha már az építkezés vagy felújítás elején gondolnánk rá. Új műanyag ablakok rendelésekor ma már sok helyen kérhetjük beépített szellőzővel. Ezek diszkréten megbújnak a tokban vagy a keret felső részén, és sem kívülről, sem belülről nem rontják el az összképet.

De ha utólag jut eszünkbe, akkor sincs minden veszve. Léteznek olyan típusok, amelyeket a meglévő nyílászáróba lehet beépíteni, általában kis fúrással vagy vájat készítésével. Itt különösen fontos, hogy a munkát hozzáértő szakember végezze – nemcsak esztétikai, hanem műszaki szempontból is.

Egyébként nemcsak a fürdőbe és a konyhába lehet érdemes szellőzőt tenni. Ha például sokan alszunk egy szobában, vagy sok növény van bent, esetleg akvárium is díszíti a nappalit, akkor ezek is emelhetik a páratartalmat. A hálószobákban is gyakori, hogy reggel párás ablakokkal ébredünk – ilyenkor már érezhető, mennyire kevés a friss levegő éjszaka.

Egy páratartalom-mérő (vagyis higrométer) beszerzése segíthet abban, hogy ne csak érzésre, hanem konkrét számok alapján döntsünk. A 40-60% közötti páraszint az ideális – ha ettől tartósan eltérünk, annak előbb-utóbb jelei lesznek a falakon is.

Megelőzni mindig olcsóbb, mint utólag javítani

Sokan csak akkor kezdenek el kapkodni, amikor megjelennek az első penészfoltok. Addig valahogy mindig halogatjuk, nem tartjuk sürgősnek. Pedig ha akkor lépünk, amikor még csak pára csapódik le az ablakon, sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat. A penész elleni vegyszerek, gombaölők, újrafestés vagy burkolatcsere mind sokkal drágább és fárasztóbb, mint megelőzni a bajt.

Egy jól megválasztott ablakszellőző hosszú távú befektetés. Nem kell minden helyiségbe külön szellőztetőrendszert építeni, elég, ha a legproblémásabb pontokon gondoskodunk a folyamatos légcseréről. A technológia ma már adott, a megoldás kéznél van – csak rajtunk múlik, élünk-e vele.

Ha úgy látjuk, hogy otthonunkban gyakran párás a levegő, gyakran csapódik le a pára az üvegen, vagy épp most tervezzük az új nyílászárók beépítését, érdemes rákérdezni: van-e lehetőség beépített ablakszellőzőre? Mert ha van, akkor hosszú távon komfortosabbá, egészségesebbé és gazdaságosabbá tehetjük az otthonunkat. 

Amennyiben bármilyen kérdése lenne, állunk szíves rendelkezésére, lépjen velünk kapcsolatba.