Ablak egy elveszett világra
Ezek az ablakok, a cári család életébe engednek bepillantást. A könyv egy orosz cári család, a Romanovok történetét meséli el. A történet háromszáz évnél is hosszabb időszakot foglal magába. Egy érdekes szemszögből beállítva. Ezek a képek úgy maradtak az utókorra, mintha ablakok lennének. Ezek az ablakok egy elveszett világra nyílnak.
Az ablakok jelentősége
Ebből is láthatjuk, hogy az ablak milyen fontos szerepet tölthet be akár egy regény megírásában is. Mintha egy fotós az ablakon keresztül mutatná be az uralkodó dinasztia történetét. Az 1800-as évek közepén még nagyon is újdonságnak számított és ritkaságszámba ment a fényképezőgép, Ezek a képek tehát úgy maradtak az utókorra, mintha ablakok lennének. Olyan ablakok amik egy elveszett világra nyílnak. Bár ezek még valószínűleg nem műanyag ablakok voltak, begtették hatásukat. Na de nemcsak ilyen jelentése van az ablaknak. Sokszor egy világító ablak mutathat kiutat, menedéket a sötétben. Ha eltévedtünk és pislákoló fény szűrődik át a sötétségen, akkor tudjuk, hogy valahol ház van a közelben. Annak pedig az ablakain keresztül a hívogató fény menedéket ígér.
Az ablakok funkciói
Az ablakot, ha definiálni szeretnénk, talán úgy tudnánk meghatározni, hogy a falon vagy a járművön a levegő és a fény bebocsátására rendszeresített nyílás. Funkcióit tekintve világítás, hő- és hangaszigetelés, szellőzés, víz- és légzárás. Fő részeik és működésük: befogadó fal, szárnyak és az ablaktok. Szerkezeti kialakítás szerint lehetnek egyrétegű egyszeres üvgezésűek. Egyrétegű dupla üvegezésűek. Kétrétegű egyesített szárnyú ablakok. Valamint kétrétegű kapcsolt gerébtokos és kétrétegű tisztító szárnyas ablakok. Működés szerint megkülönböztetünk felnyíló, bukó, forgó és billenő ablakot. Valamint az ablak lehet emelkedő, harmonikaszerűen nyíló és teleszkópszerűen nyíló is. Anyaguk szerint az ablakok lehetnek fémből, fából vagy műanyagból, ez a tokra és a szárnyakra is vonatkozik A hő- és hangszigetelés többrétegű üvegezéssel, rugalmas légzáró ütközéssel, hőhíd megszakítással oldható meg. A víz- és légzárás elasztikus tömítésű hézagkialakítás beépítésével a legoptimálisabb. A szellőzést pedig különleges szellőzőnyílások beiktatásával lehet fokozni az ablakoknál. 
Mióta létezik ez a nyílászáró?
Az ablak tulajdonképpen egyidősnek mondható a házépítéssel. Művészi formáját tekintve rendszerint igazodik az egész épület stílusához. Az ókorban az egyiptomi házak ablaki még magasan voltak elhelyezve és csak a szellőzést szolgálták eleinte. Krétában azonban már a paloták nyílászárói a kilátást is hivatottak voltak biztosítani. Kezdetben kevés ablak volt a görög házakon például. De a hellenisztikus kortól kezdve egyre több jelent meg, amik általában az udvarra néztek. A homlokzati hatásra először a római építőművészetben kezdtek törekedni. Itt az ablak egy új, architektonikus jelentőséggel bírt már. A császárkori épületek a városokban már sok és nagy ablaknyílással épültek. A középkorban a román stílusú építészetben kisméterű, kimondottan zömök, félköríves ablakok váltak jellemzővé, míg a barokk korra a gazdagon díszített ablakkeretek voltak a jellemzőek. A klasszicista stílus viszont megszüntette ezt a fajta elburjánzó díszítést. A 20. században aztán az új építési technikák az ablakok változatosságát vonta maga után
Érdekességek
Ablak nélküli épületek, lakóházak is léteznek bizonyos népeknél, egyes égtájakon. Ilyenek a mongol jurták, a síksági indiánok bőrsátrai, az afrikai szalmakunyhók, az eszkimók hókunyhói az igluk, vagy a közép-amerikai nádkunyhók. Ezek a lakások sokszor nem azért nélkülözték az ablakot, mert nem ismerték őket a lakói. Hanem praktikussági szempontból is, mert egy iglu oldalára mondjuk, elég nehéz lenne ablakot beépíteni. Az üveggel való lezárása az ablaknyílásnak csak a Kr. utáni első évszázadokban kezdődött meg, előtte szarulemezeket, fatáblákat vagy máriaüveget alkalmaztak. Volt időszak, amikor a hideg évszakokban, főleg télen nem tudták másként megoldani az ablakok hőszigetelését csak úgy, hogy teljesen lezárták vagy betapasztották erre az időszakra. A dupla ablak megjelenése után szűnt meg csak ez a probléma.
Milyen egy jó ablak?
1. Üvegezés
Először is legyen jó az üvegezés, legyen szép a felület, megbízható a vasalat és a könnyen kezelhetőség sem hátrány. Ezek a jó ablakok elsődleges ismérvei. Manapság még hangsúlyt kell fordítani az energiatakarékosságra és a biztonsági szempontokra is, amikor jó nyílászáróról beszélünk, ezekért pedig több alkotóelem is felelős. Ha azt szeretnénk, hogy mondjuk tetőablakunk, hosszú évekig kiszolgáljon bennünket. Mi a teendőnk? Hiszen több feltételnek is meg kell megfelelnie egyszerre. Ez az egyik olyan nyílászáró, ami leginkább ki van téve az időjárás hatásainak. Tehát a kényelmes kezelhetőség mellett az energiatakarékosság kérdése is felmerül ennél a nyílászárónál. Vagyis az építkező vagy felújító családnak bizony nincs könnyű helyzete, amikor választania kell. Gyakran a döntés fő szempontja az, hogy hány rétegű az üveg, pedig vannak más szempontok is. A beépítés szakszerűsége és a nyitás-zárás módja szintén fontos kritériuma annak, hogy a tetőablak hosszú távon működjön. Na és ne legyen az energia-pocsékolás melegágya. Valamint fontos még, hogy legyen elég szavatosság idő is az ablakon. Hiszen hosszú ideig szeretnénk élvezni az előnyeit valószínűleg.
2. Nyitás-csukás
Bizony a nyílászáróink és így természetesen az ablakok, ajtók minőségét nem csak az határozza meg, hogy a hőszigetelés területén mennyire megbízhatóak. Fontos kérdés még az is, hogy a nyitás és zárás mennyire könnyű. Okoz-e bosszúságot, sokáig tart-e, hiszen ezt a funkcióját használjuk nap, mint nap a legtöbbet. Ablakinknak, ajtóinknak, tehát a minőségüknél elvitathatatlanul szerepet játszik a vasalat is. Bár észrevétlenül, de ez a része is azt szolgálja otthonunkat. Ezen múlik, hogy a fűtés vagy hűtés számlánk ne legyen horribilis összegű. Vagyis az ablakok vasalata fontos szerepet tölt be. A műanyag ablakok ezen a téren nagyon megbízhatóak. A jó gyártók tehát a piaci elvárásokat figyelve egyre újabb és újabb innovációkkal igyekeznek a változó igényeket kielégíteni. Ilyenek például a bukó-nyíló vasalatok megjelenése. Melyeknek bevezetése révén a nyílászárók még tartósabbá váltak. A betörés ellen is nagyobb védelmet biztosítanak és jobb hangszigetelést is eredményeznek. ezek az ablakok. Mégis a legnagyobb előnyük talán a könnyű kezelhetőségük. Ezen túl nagyobb a teherbírásuk, nagyobb üvegfelületek tervezhetők velük. Ezek pedig a mai, modern építészet igencsak közkedvelt elemei.
3. Kényelem
Nem lepődünk meg azon, hogy az energiahatékonysági mutató zárt állapotban igaz csak ablakainkra és ajtóinkra. Vagyis ne hagyjuk nyitva véletlenül sem az ablakot. Mert akkor természetesen bármilyen minőségi az az ablak, a meleg kiszökik, vagy a hideg beszökik rajta. De mivel emberből vagyunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy figyelmetlenségből nyitva felejtjük főleg az ablakot. Ilyenkor tesz jó szolgálatot néhány „okos” megoldás, mint az intelligens ablakbuktató. Vagy az ablakba beépíthető nyitásérzékelő, amivel a termosztát ki- és bekapcsolását is meg lehet oldani, attól függően, hogy nyitva van-e az ablakunk vagy éppen be van csukva. Talán nem mindenki él palotában és nem sokan laknak kunyhóban. Sőt még sátorban vagy éppen igluban sem. De az ablakunkat van lehetőségünk általában saját magunknak kiválasztani. 
Kérjen ajánlatot, még ma!
További kérdései vannak amikre szeretne választ kapni? Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon!
