Redőnytok szigetelése: mit tehetünk, ha az ablak fölött jön be a hideg?

Hiába zárjuk be az ablakot, előfordulhat, hogy télen mégis hideget érzünk a közelében. Ilyenkor érdemes a redőnytokot is ellenőrizni, mert a huzatot vagy a hideg falfelületet egy régi, rosszul szigetelt redőnytok is okozhatja.

A redőnytok szigetelése sok esetben utólag is megoldható, de először ki kell deríteni, hol szökik a meleg, és milyen állapotban van a meglévő szerkezet.

Miért érezhetünk hideget az ablak fölött?

Az ablak fölötti hidegnek több oka lehet. Az egyik a hőhíd, amely akkor alakul ki, ha a falszerkezet egy része rosszabbul szigetel a környezeténél.

Régebbi épületekben gyakran közvetlenül az ablak fölé, a falba építették a redőnyszekrényt. Ezeknél előfordulhat, hogy a tok és a szoba között csak egy vékony fal vagy szerelőfedél található. Ha hiányzik a megfelelő hőszigetelés, ez a felület télen jelentősen lehűlhet.

Ilyenkor akkor is hidegnek érezhetjük az ablak környékét, ha valójában nem áramlik be a kinti levegő.

Más a helyzet, ha a redőnytok nem zár megfelelően. A szerelőfedél mellett, a redőnyheveder, más néven gurtni átvezetésénél vagy a tok és az ablak találkozásánál apró rések maradhatnak. Ezeken keresztül szeles időben hideg levegő juthat a helyiségbe.

A hőhíd és a légzárási hiba egyszerre is jelentkezhet. Éppen ezért a javítás előtt nem elég csak azt megállapítanunk, hogy az ablak fölött hideg a fal.

Melyik redőnytoknál fordulhat elő a probléma?

A redőnytok elhelyezkedése és kialakítása is számít. Van, amelyik a falban helyezkedik el, más típusokat az ablakkeretre vagy az épület külső oldalára szerelnek. Ez a szigetelési lehetőségeket is befolyásolja.

Régi, falba épített redőnyszekrény

Ezekkel főként régebbi családi házakban és társasházakban találkozhatunk. A tok közvetlenül az ablak fölött található, és sok esetben a szoba felől nyitható szerelőfedéllel rendelkezik.

A régi szerkezeteknél gyakran hiányos a hőszigetelés, és a fedél illesztéseinél is maradhatnak rések. Emiatt ezt a szerkezetet is érdemes ellenőrizni, ha az ablak fölött hideget vagy huzatot érzünk.

Felső tokos redőny

A felső tokos, más néven ráépíthető redőnyt az ablakkeret tetejére szerelik, majd a nyílászáróval együtt építik be.

A korszerű változatok hőszigetelt tokkal is készülhetnek. Ugyanakkor itt is számít, hogyan csatlakozik a redőnytok az ablakhoz és a falhoz. Ha ezeknél a találkozásoknál nem megfelelő a légzárás, huzat jelentkezhet.

Külső tokos redőny

Ennél a típusnál a redőnyszekrény az épület külső oldalára kerül. Ha a redőnytok az épület külső oldalán helyezkedik el, és nem szakítja meg a fal hőszigetelését, kisebb a kockázata annak, hogy ugyanúgy hőhidat képezzen, mint egy régi, falba épített szerkezet.

A kézi működtetéshez szükséges átvezetéseket azonban itt is megfelelően kell kialakítani. Ellenkező esetben a gurtni vagy a zsinór nyílásánál hideg levegő juthat be.

A különböző redőnyök közötti választásnál ezért az árnyékolás mellett a tok elhelyezkedését és a beépítés módját is érdemes figyelembe venni.

Honnan tudhatjuk, hogy a redőnytokkal van baj?

A legegyszerűbb, ha hideg időben megfigyeljük, pontosan hol érezhető a probléma.

Ha az ablak fölötti fal vagy a szerelőfedél jóval hidegebb a környező felületeknél, az hőhídra utalhat. Ettől azonban még nem biztos, hogy a redőnytok a hibás. Az ablak fölötti áthidaló vagy a fal és a tok csatlakozása is okozhat hasonló jelenséget.

Amennyiben inkább huzatot érzünk, a szerelőfedél illesztéseit és a gurtni átvezetését érdemes ellenőrizni.

Ehhez otthon is végezhetünk egy egyszerű próbát. Szeles időben tartsunk egy vékony papírzsebkendőt a gyanús rés közelébe. Ha a papír többször is megmozdul, az légáramlásra utalhat.

Ez a módszer azonban nem alkalmas a hiba pontos azonosítására. A levegő mozgását más körülmények is befolyásolhatják.

Ha a probléma rendszeresen jelentkezik, egy szakember műszeres vizsgálattal is ellenőrizheti az érintett részt. A hőkamerás felvétel például segíthet megmutatni a hidegebb felületeket, a légszivárgás pontos helyének megállapításához viszont további vizsgálatra lehet szükség.

Ablak fölötti penészfoltnál szintén érdemes a redőnytok állapotát ellenőrizni, de ilyenkor a nedvesedés egyéb lehetséges okait is meg kell vizsgálni.

Milyen hiba jelentkezhet és hogyan lehet megoldani?

Az alábbi táblázat a leggyakoribb tüneteket és a lehetséges megoldásokat foglalja össze.

Tapasztalt probléma	Lehetséges ok	Milyen megoldás jöhet szóba?
Hideg a szerelőfedél vagy az ablak fölötti fal	Hiányos hőszigetelés, hőhíd	A tok és a környező szerkezet vizsgálata, szükség esetén utólagos szigetelés
Huzat érezhető a szerelőfedélnél	Rosszul záródó illesztések	A fedél megfelelő tömítése
A gurtni nyílásánál jön be a hideg	Nem megfelelő légzárás	Kefés vagy más légzáró átvezető alkalmazása
Huzat jelentkezik az ablak felső részénél	Hibás tok- vagy falcsatlakozás	A csatlakozás ellenőrzése és javítása
Nedvesség vagy penész jelenik meg	Hőhíd, magas páratartalom vagy beázás	Az ok feltárása, majd a szükséges szigetelési vagy nedvesség elleni javítás
A redőny nehezen működik, a tok sérült	Elhasználódott alkatrészek vagy károsodott szerkezet	Javítás, szükség esetén teljes redőnycsere

A táblázatban szereplő tünetek több okból is kialakulhatnak. A megfelelő javítás meghatározásához ezért a teljes érintett szerkezetet érdemes megvizsgálni.

Hogyan lehet utólag szigetelni a redőnytokot?

Régi redőnyszekrényeknél sok esetben javítható a hőszigetelés anélkül, hogy a teljes redőnyt ki kellene cserélni.

Először azt kell megnéznünk, mennyi hely áll rendelkezésre a tok belsejében. Ehhez hozzá kell férni a szerkezethez, és ellenőrizni kell a teljesen feltekert redőnypalást helyigényét.

A szigetelőanyag ugyanis nem akadályozhatja a redőny mozgását.

Azt is meg kell vizsgálni, van-e a tokban nedvesség, beázásra utaló nyom vagy sérült alkatrész. Ha igen, előbb a probléma okát kell megszüntetni.

Milyen szigetelőanyag használható?

A redőnytok belsejébe megfelelő méretű hőszigetelő lemezek vagy kifejezetten erre a célra készített szigetelőelemek kerülhetnek.

A hagyományos EPS-lemez megfelelő lehet, ha elegendő hely áll rendelkezésre. Szűkebb szerkezeteknél szóba jöhet grafitos EPS, illetve kedvező hőszigetelő képességű PIR- vagy PUR-alapú termék is.

Emellett léteznek előre formázott, valamint rugalmas redőnytok-szigetelő elemek.

A választásnál az anyag hőszigetelő képessége mellett a rendelkezésre álló helyet, a tok kialakítását, a nedvességi viszonyokat és a gyártói előírásokat is figyelembe kell venni.

A vastagabb szigetelés önmagában nem feltétlenül jobb választás, ha emiatt a redőny már nem tud megfelelően működni.

A réseket is meg kell szüntetni

A hőszigetelés mellett a légzárási hibákat is javítani kell.

A szerelőfedél illesztéseinél megfelelő tömítést lehet alkalmazni, a gurtni átvezetéséhez pedig speciális, például kefés légzáró elem használható.

Arra viszont ügyelni kell, hogy a szerelőfedelet később is le lehessen venni. A redőnyt időnként javítani vagy karbantartani kell, ezért nem célszerű végleg lezárni a szerkezetet.

A tok teljes belsejét sem szabad egyszerűen purhabbal kitölteni. A hab akadályozhatja a mozgó alkatrészeket, és olyan nyílásokba is bekerülhet, amelyeket szabadon kell hagyni.

Bizonyos poliuretánhab-termékek megfelelő helyen használhatók építési hézagok tömítésére, de ez nem jelenti azt, hogy a teljes redőnyszekrény kifújása jó megoldás lenne.

A szigetelés elkészülte után ellenőrizni kell a redőny működését, a szerelőfedél záródását és azt, hogy nem kerülhetett-e szigetelőanyag a működéshez szükséges nyílásokba.

Mikor érdemes inkább a redőnyt kicserélni?

Az utólagos szigetelés nem minden redőnytoknál oldható meg megfelelően.

Ha a régi szerkezet erősen károsodott, a tokban nincs elegendő hely, vagy a csatlakozások csak jelentős bontással javíthatók, érdemes a teljes csere lehetőségét is megvizsgálni.

Az sem kizárt, hogy a szigetelés műszakilag megoldható, de a redőny többi része már olyan rossz állapotban van, hogy hosszabb távon nem éri meg a felújítás.

Nagyobb korszerűsítésnél lehetőség van arra is, hogy a régi, falba épített redőnyt megszüntessük, a használaton kívüli tokot megfelelően hőszigeteljük, az árnyékolást pedig egy új, külső tokos rendszerrel oldjuk meg.

Ehhez azonban a régi tok lezárását, a falcsatlakozásokat és az új redőny rögzítését is meg kell tervezni. Önmagában a régi szerkezet eltávolítása még nem szüntet meg minden hőhidat.

Miért penészedhet a fal az ablak fölött?

A rosszul szigetelt redőnytok környékén télen jelentősen lehűlhet a belső falfelület. Ha a szoba meleg, párás levegője ezzel a hideg felülettel érintkezik, a felület közelében megnő a relatív páratartalom.

Amennyiben a felület hőmérséklete a levegő harmatpontja alá csökken, vízpára csapódhat ki rajta.

A penész azonban már akkor is megjelenhet, ha nem látunk vízcseppeket. Ehhez elegendő lehet, ha a felület tartósan nedves, illetve közvetlen közelében hosszabb ideig magas a páratartalom.

A redőnytok belsejében szintén kialakulhat páralecsapódás. Ez például akkor fordulhat elő, ha a meleg, párás szobai levegő a rosszul záródó szerelőfedélen keresztül a tok hidegebb részeihez jut.

Penész esetén ezért nem elég megtisztítani vagy lefesteni az érintett felületet. A nedvesség okát kell megszüntetni.

A megfelelő hőszigetelés és légzárás sokat segíthet, de a rendszeres szellőztetésre és a beltéri páratartalomra is figyelni kell.

Miért érdemes már ablakcsere előtt foglalkozni a redőnytokkal?

Ablakcsere tervezésekor könnyen háttérbe szorul a meglévő redőny állapota. Pedig egy új, jól szigetelő ablak beépítése önmagában nem javítja meg a fölötte lévő régi redőnyszekrényt.

Előfordulhat, hogy az ablak már megfelelően záródik, de a tok mellett továbbra is huzatot érzünk, vagy az ablak fölötti fal hideg marad.

Régi épületeknél ezért célszerű a redőnyszerkezet állapotát is megvizsgálni a felmérés során.

A gerébtokos ablakok cseréjénél például a meglévő tokok, csatlakozások és árnyékolók kialakításával is számolni kell. Egyes szerkezetek megtarthatók, más esetekben javításra vagy cserére lehet szükség.

Ha előre eldöntjük, mi történjen a redőnnyel, az ablak mérete, elhelyezése és a csatlakozások kialakítása is ennek megfelelően tervezhető.

A RAL szalagos beépítés segíthet az ablak és a fal közötti csatlakozás megfelelő lég- és időjárás elleni zárásában. A redőnytok körüli szigetelési hibákat azonban külön is kezelni kell.

Így elkerülhető, hogy a frissen beépített ablak fölött később újabb bontásra legyen szükség egy korábban is meglévő probléma miatt.

Új redőnyt tervez? Kérjen ajánlatot az RS Ablaktól!

Ha a régi redőny javítása már nem célszerű, érdemes olyan új rendszert választani, amely illeszkedik az ablakhoz és az épület kialakításához.

Az RS Ablaknál külső és felső tokos redőnyök közül is választhatunk, akár ablakcserével összehangolt kivitelezéshez is.

Kérjen személyre szabott ajánlatot az RS Ablaktól!

Gyakori kérdések a redőnytok szigeteléséről

Régi redőnyszekrénynél gyakran felmerül, hogy elegendő-e a meglévő szerkezet javítása, és milyen eredményt várhatunk a szigeteléstől. A leggyakoribb kérdéseket röviden is megválaszoljuk.