Miért lehet akár 12 °C-os az ablaküveg egy 21 °C-os szobában?

Hiába mutat 21 °C-ot a szobai hőmérő, az ablak mellett mégis érezhetjük a hideget. Ehhez nem feltétlenül kell huzatosnak lennie a nyílászárónak. Egy régebbi ablak belső üvegfelülete akár 12 °C körülire is lehűlhet, miközben egy korszerűbb üvegezés ugyanilyen körülmények között közel 19 °C-os marad.

Ez a különbség a hőérzetünkre és a párásodásra is hatással lehet. Nézzük meg konkrét számításokkal, mi történik az ablaküveggel egy hideg téli napon.

Miért hidegebb az ablaküveg a szoba levegőjénél?

Télen a fűtött helyiségből hő áramlik a hidegebb kültér felé. Ennek egy része az ablakon keresztül távozik, ezért az üveg belső felülete általában hűvösebb a szoba levegőjénél.

Hogy mennyivel, az elsősorban az üvegezés hőszigetelő képességétől, valamint a kinti és a benti hőmérséklettől függ.

Egy régebbi, gyengébben szigetelő üvegen több hő jut át. Emiatt a belső üvegfelület jobban lehűlhet. A korszerű, hőszigetelő bevonattal ellátott üvegszerkezetek kevesebb hőt engednek át, így a belső felületük melegebb maradhat.

Az eltérés télen, nagyobb kinti és benti hőmérséklet-különbségnél válik igazán feltűnővé.

Mekkora különbség lehet két ablaküveg között?

Vegyünk egy egyszerű példát. A szobában 21 °C van, odakint pedig −5 °C. Vagyis a belső és a külső hőmérséklet között 26 °C a különbség.

Háromféle üvegezést hasonlítunk össze. Egy régebbi, hagyományos 2 rétegű üveget, egy korszerű 2 rétegűt és egy 3 rétegű változatot.

Az összehasonlításhoz az Ug-értéket használjuk. Ez az üvegezés hőátbocsátási tényezője. Minél alacsonyabb az érték, annál jobb az üveg hőszigetelő képessége.

Üvegezés típusa	Ug-érték	Becsült belső felületi hőmérséklet
Régebbi, hagyományos 2 rétegű üveg	2,8 W/m²K	11,9 °C
Korszerű 2 rétegű üveg	1,1 W/m²K	17,4 °C
Korszerű 3 rétegű üveg	0,6 W/m²K	19,1 °C

Ugyanabban a szobában tehát 7,2 °C különbség is lehet a régi és a korszerű 3 rétegű üveg belső felülete között.

A számokat egy egyszerűsített hőtechnikai számítással kaptuk. A régi üvegre például így alakul az eredmény:

21 − (2,8 × 26 ÷ 8) = 11,9 °C

A képletben a 8 W/m²K az alkalmazott belső oldali hőátadási tényező.

A táblázatban szereplő hőmérsékletek becsült értékek, amelyek az üveg középső részére vonatkoznak. A tényleges hőmérsékletet a légmozgás, a napsütés és más körülmények is befolyásolhatják.

A teljes ablak hőszigeteléséről az Uw-érték ad átfogóbb képet, mert ebben már a tok és az üveg szélének hatása is szerepel. Az ablak hőszigeteléséről szóló cikkünkben ezekkel a különbségekkel is foglalkozunk.

Mennyi hő távozhat egy régebbi ablaküvegen?

A felületi hőmérséklet mellett azt is kiszámíthatjuk, mennyi hő halad át az üvegen.

Maradjunk a korábbi példánál, de most 2 m²-es üvegfelülettel számoljunk. A szoba hőmérséklete továbbra is 21 °C, a kinti levegőé −5 °C.

A pillanatnyi hőáramot az üvegfelület, az Ug-érték és a hőmérséklet-különbség szorzatával becsülhetjük meg.

Üvegezés	Ug-érték	Becsült pillanatnyi hőáram 2 m²-en
Régebbi 2 rétegű üveg	2,8 W/m²K	146 W
Korszerű 2 rétegű üveg	1,1 W/m²K	57 W
Korszerű 3 rétegű üveg	0,6 W/m²K	31 W

A régi üvegezésen ebben a példában közel 4,7-szer akkora hőáram halad át, mint a korszerű 3 rétegű üvegen.

Ez jelentős különbség, de nem jelenti azt, hogy az új ablakra cseréléssel a fűtésszámla is ugyanilyen arányban csökkenne.

A táblázat azt mutatja meg, mekkora hőveszteséggel számolhatunk a 2 m²-es üvegfelületen a példában szereplő hőmérsékletek mellett. Ez azonban nem a teljes ablakra vonatkozik, hiszen a keret hőszigetelése is számít. A fűtési költségeket pedig az épület többi részének hőszigetelése és a szellőzés során távozó hő is befolyásolja.

Mikor kezd párásodni az ablak belső oldala?

Az üveg felületi hőmérséklete a párásodás szempontjából is számít.

A levegő mindig tartalmaz valamennyi vízpárát. Ha egy felület kellően hideg, a közelében lévő levegőből nedvesség csapódhat ki rá. Azt a hőmérsékletet, amelynél ez megtörténhet, harmatpontnak nevezzük.

A harmatpont a levegő hőmérsékletétől és relatív páratartalmától függ.

Nézzük meg, hogyan alakul 21 °C-os szobában.

Beltéri relatív páratartalom	Harmatpont
40%	6,9 °C
50%	10,2 °C
60%	12,9 °C
70%	15,3 °C

Minél magasabb a páratartalom, annál melegebb felületen is megjelenhet a nedvesség.

Vegyük most a 60%-os páratartalmat. Ilyenkor a harmatpont nagyjából 12,9 °C.

A korábbi számítás szerint a régebbi 2 rétegű üveg belső felülete 11,9 °C-os lehet, vagyis a harmatpont alá hűlhet.

A korszerűbb üvegek középső része viszont ugyanilyen körülmények között jóval melegebb marad.

Üvegezés	Becsült belső felületi hőmérséklet	Párásodás az üveg közepén
Régebbi 2 rétegű	11,9 °C	Kialakulhat
Korszerű 2 rétegű	17,4 °C	A példában nem várható
Korszerű 3 rétegű	19,1 °C	A példában nem várható

A táblázat a 2 m²-es üvegfelületen áthaladó hő mennyiségét mutatja a megadott hőmérsékletek mellett. A teljes ablak hőveszteségét azonban a keret kialakítása is befolyásolja. A fűtési költségek pedig attól is függenek, mennyire jól szigetelnek a falak és a födém, illetve mennyi hő távozik a szellőzés során.

Miért fázhatunk az ablak mellett akkor is, ha nincs huzat?

Az ablak melletti hidegérzetet nem mindig a rosszul záródó szárny vagy egy elöregedett tömítés okozza.

Egy hideg üvegfelület mellett akkor is kellemetlenül érezhetjük magunkat, ha kintről egyáltalán nem jut be levegő.

Ennek egyik oka a hősugárzás. A testünk folyamatosan hőt ad le a környező felületek felé. Egy hideg ablak közelében nagyobb lehet a sugárzással járó nettó hőveszteségünk, ezért hűvösebbnek érezhetjük a helyiséget.

A másik ok a természetes légáramlás.

Az ablak előtt lévő szobai levegő a hideg üveg hatására lehűlhet. A hidegebb levegő lefelé áramlik, a helyére pedig melegebb levegő kerül. Ez huzatszerű érzést okozhat, pedig az ablak megfelelően záródik.

Érdemes ezért megkülönböztetni a következő jelenségeket.

Jelenség	Mi okozhatja?
Hidegérzet az ablak közelében	Az üveg alacsony felületi hőmérséklete
Lefelé áramló hideg levegő	A szobai levegő lehűlése az üveg mellett
Tényleges huzat	Rosszul záródó tömítés, hibás vasalat vagy nem megfelelő beépítési csatlakozás

A korszerűbb üvegezés melegebb belső felülete mérsékelheti az első két jelenséget. Ha viszont tényleges légszivárgás okozza a huzatot, annak okát külön kell megszüntetni.

Miért párásodik gyakran az üveg a keret mellett?

Előfordulhat, hogy az ablaküveg közepe teljesen száraz, alul, közvetlenül a keret mellett viszont már vízcseppek jelennek meg. Ennek az lehet az oka, hogy az üveg ezen a részen jobban lehűl, mint középen.

A hőszigetelő üvegezés több üvegtáblából áll, amelyeket egy körbefutó távtartó választ el egymástól. Ez az alkatrész az üvegezés peremén, részben a keret takarásában helyezkedik el, de a kialakítása a látható üvegfelület hőmérsékletére is hatással lehet.

Régebbi ablakokban gyakran alumíniumból készült távtartót használtak. Az alumínium jól vezeti a hőt, ezért a közelében az üveg belső felülete hidegebb lehet. A korszerű, melegperemes távtartók ezt a lehűlést mérsékelhetik.

A keret mellett megjelenő pára azonban önmagában még nem jelent hibát. A helyiség páratartalma, a légmozgás és az ablak kialakítása is befolyásolja, hogy hol csapódik ki a nedvesség.

Miért penészedhet az ablakkáva?

A hideg falfelület és a magas páratartalom együtt növelheti a penészedés kockázatát.

Ehhez ráadásul nem feltétlenül szükséges, hogy az ablakkáván látható vízcseppek jelenjenek meg. Már a tartósan magas felületi páratartalom is kedvező feltételeket teremthet a penész növekedéséhez.

Az épületfizikai számításokban gyakran 80%-os felületi relatív páratartalmat használnak a penészkockázat vizsgálatának egyik határértékeként.

Vegyük ismét a 21 °C-os szobát, 60%-os relatív páratartalommal.

Ilyen körülmények között egy körülbelül 16,4 °C-os felület közvetlen közelében már 80% körüli relatív páratartalom alakulhat ki.

Ez nem jelenti azt, hogy a fal azonnal penészedni kezd. A kialakulásához az is számít, mennyi ideig marad magas a páratartalom, és milyen anyagból készült az érintett felület.

A penész megjelenését azonban nem szabad automatikusan az ablak hibájának tekinteni.

Okozhatja a fal hőhídja, a magas beltéri páratartalom, a nem megfelelő szellőzés vagy akár beázás is.

Ezért a javítás előtt a kiváltó okot kell megkeresni. A rendszeres szellőztetés mellett bizonyos helyzetekben egy megfelelően kiválasztott ablakba épített szellőző is segíthet a szükséges légcsere biztosításában.

Hogyan ellenőrizhetjük otthon az ablak állapotát?

Ha az ablak mellett hideget érzünk vagy gyakran párásodik az üveg, néhány egyszerű megfigyeléssel közelebb kerülhetünk a probléma okához.

Elsőként érdemes megmérni a szoba hőmérsékletét és relatív páratartalmát. Ehhez egy beltéri hőmérővel kombinált páratartalom-mérő is megfelelő lehet.

Azt is figyeljük meg, pontosan hol jelenik meg a pára. Az üveg közepén, alul, közvetlenül a keret mellett, magán az ablakkereten vagy az üvegtáblák között? A pára helye segíthet kideríteni, mi okozza a problémát.

A huzat ellenőrzéséhez hideg, szeles időben megvizsgálhatjuk a szárny és a tok találkozását. Ha egy adott ponton következetesen légmozgást érzünk, ott érdemes a tömítést és a záródást ellenőrizni.

Az infravörös hőmérők használatával óvatosnak kell lennünk. Az üveg visszaverheti a környezet hősugárzását, ezért a készülék a tényleges felületi hőmérséklettől eltérő értéket is mutathat.

Ha pontos mérésre van szükség, megfelelő módszerrel végzett műszeres vizsgálat segíthet a hidegebb felületek és a lehetséges hőhidak feltérképezésében.

Mikor segíthet a javítás, és mikor érdemes ablakcserén gondolkodni?

A megfelelő megoldás attól függ, pontosan mi okozza a hidegérzetet vagy a párásodást.

Ha az ablak nem zár megfelelően, előfordulhat, hogy egy vasalatbeállítás vagy tömítéscsere elegendő.

Más a helyzet, ha maga az üvegezés szigetel gyengén. Jó állapotú tok és ablakszárny esetén bizonyos szerkezeteknél lehetőség van korszerűbb hőszigetelő üvegezés beépítésére. Ennek feltétele, hogy az új üvegszerkezet mérete, vastagsága és tömege megfeleljen a meglévő ablaknak.

Ha a pára az üvegrétegek között jelenik meg, az általában a lezárt üvegegység tömítettségének hibájára utal. Ilyenkor rendszerint a teljes üvegegységet kell cserélni, de a tok és a szárny megfelelő állapot esetén megmaradhat.

Erről részletesebben az ablaküveg csere és a teljes ablakcsere közötti különbségekről szóló cikkünkben írtunk.

Ha viszont a tok is rossz állapotban van, a szárny megvetemedett, vagy több alkatrész javításra szorul, már a teljes ablakcsere is indokolt lehet.

A megfelelő döntéshez az üvegezés mellett a teljes ablakszerkezet állapotát kell figyelembe venni.

Hideget érez az ablak mellett? Kérjen ajánlatot az RS Ablaktól!

Ha a meglévő ablak már nem szigetel megfelelően, érdemes megvizsgálni, elegendő-e a javítás, vagy inkább új nyílászáróra van szükség.

Az RS Ablaknál különböző profilrendszerek és üvegezési lehetőségek közül választhat. A megfelelő ablak kiválasztásánál az épület adottságait, a kívánt hőszigetelést és a beépítés körülményeit is figyelembe kell venni.

Kérjen ajánlatot az RS Ablaktól!

Gyakori kérdések az ablaküveg hőmérsékletéről

A hideg üvegfelülettel kapcsolatban több olyan kérdés is felmerülhet, amelyre a szobai hőmérő önmagában nem ad választ. Ezek közül gyűjtöttük össze a leggyakoribbakat.