A tetőtéri ablak szem az ég felé

A tetőtéri ablak lehet a lakásunk szeme. Ha kinn sétálunk a szabad ég alatt, könnyedén felnézhetünk az égre. Szerencsés esetben még a csillagokat is megcsodálhatjuk.

De mi van olyankor, ha a lakásba szorulunk. Akkor az ablakon keresztül nem látjuk a csodálatos eget?! Nos, ilyenkor jön jól egy tetőtéri ablak.

Persze ez csak tetőtéri lakásban használható. A tetőtéri lakásoknak megvan a különleges bájuk. Persze ezt csak fokozni tudjuk egy megfelelő nyílászáróval. 

Manapság ezen a téren is a bőség zavarával küzdünk. Hiszen több fajta tetőtéri ablak áll rendelkezésünkre. Így a megfelelő  kiválasztása nem is egyszerű dolog.

Mióta létezik tetőtéri ablak?

Hans Christian Andersen /1805-1875/ a híres dán meseíró, padlásszobában lakott.  Így írt erről az 1800-as évek elején: „A tető alatt dőlt falak voltak, abban pedig ablakok.

Olyanok, mint a többi manzárd ablak. De sokkal jobb kilátással. Láthattam a templomtornyot, egészen az aljától.”A legrégebbi írásos a XIX. század végéről származik.

Ez a nem tipikus ablakok feltalálására vonatkozik. Ezen történeti források mit  bizonyítanak? Azt, hogy a tetőtérben alkalmazott ablakok ekkor már építészeti elemként jelentek meg.

Maga a kifejezés, „tetőtéri ablak” első előfordulása egy 1931-ből származik. Egy  német szabadalmi bejegyzésben szerepelt először. Ez pedig egy felnyíló szerkezetű ablakra vonatkozott.

Az 1970-es évekre elterjedt ezeknek a különleges nyílászáróknak a használata. Tömeges mennyiségben kezdték gyártani és kínálni a dánok és  németek.

Később a francia, olasz és spanyol cégek is. Az 1990-es évektől fellendült a közép és kelet európai piac. Saját tetőtéri ablak kínálattal rendelkeztek már a csehek, szlovákok és a magyarok is.

Hány féle tetőtéri ablakot különböztetünk meg?

A keret anyaga szerint vannak fa és műanyag ablakok. Természetesen ebben a kategóriában is. Nyitás módja alapján létezik: billenő, felnyíló, felnyíló-billenő módozat.

A billenő ablak az alaptípus ennél a nyílászárónál. Kizárólag billenő módban nyitható. Legfeljebb 180 fokban átfordítható.  A szárny alsó részén helyezkedik el a kilincs.

Felnyíló módban az ablak 45 fokos szögben kinyitható így remek kilátást biztosít. A felnyíló-billenő tetőtéri ablak mindkét módban egyaránt használható. Így például az árnyékolókhoz való hozzáférést is kitűnően szolgálja.

A kilincs helyzete szerint alsó és felső kilincses létezik. Ennek a jelentősége, hogy hol helyezkedik el a kilincs. Ez nagyon fontos tényező.

Hiszen ha az ablakszárny felső részén található, érdemes úgy beépíteni, hogy könnyedén elérhessük. Vagyis a padló szintjének távolsága ne haladja meg a 180-200 centimétert.

Alsó kilincses változatot akkor érdemes használni, ha a felsőt nem érnénk el. De az alsó még elérhető. Sőt kényelmesen be is húzható vele az ablakszárny a kinyitás után.

A tetőtéri ablak nyitási módjai

A tetőtéri ablak lehet kézi nyitású. Illetve elektromos vezérlésű is.  Vagyis kezelés módja szerint vannak kézi nyitású tetőtéri ablakok.

Melyeket könnyedén tudunk kezelni. Mivel az ablak és a  kilincs a megfelelő magasságban van.

De ha nem elérhető magasságban helyezkedik el a tetőablak. Akkor is van megoldás. Ugyanis lehetőség van elektromos vezérlésű nyílászárót beépíteni.

Ezeket távirányítóval vagy távirányító rúddal lehet kezelni. Vagyis kinyitni illetve becsukni.

Mik a befolyásoló tényezők a beépítésnél?

• Tető dőlésszöge Minél kisebb a tető dőlésszöge, annál hosszabb tetőtéri ablakot célszerű beépíteni.

Optimális esetnek azt tartjuk általában, ha az ablak alja a padló szintjétől 90-110 cm-re van. A felső szárny részén elhelyezkedő kilincs pedig 180-200 centiméterre található.

• Helyiség magassága és rendeltetése. A tetőablakok elhelyezkedése meghatározó a nappali fény eloszlásnál. A sok kicsi ablak egyenletesebb fényt biztosít. 

Mint mondjuk egy nagy. Ezt is érdemes átgondolni mielőtt beépítjük.

• Szarutávolság. Magyarországon a tetőszerkezetet alkotó szarufákra mi  jellemző? Az, hogy 78 centiméter szélességű tetőablakok beépítését teszik célszerűvé.

Ha a szarufák egymástól való távolsága nem kompatibilis a tetőablak szélességével. Akkor átalakításra van szükség.

Tetőtéri ablak – Mire érdemes odafigyelni?

Nap és fagyveszély

A lakóházak és egyéb épületek energiavesztesége hol a legnagyobb? Főként az ablakokon és az ajtókon keresztül. Célszerű ezért a tetőtéri ablak kiválasztásánál bizonyos dolgokra törekednünk.

Például arra, hogy a hő veszteséget a minimálisra csökkentsük. A tető van a legjobban kitéve az időjárás viszontagságainak.

Sokkal jobban, mint a ház alsóbb szintjei. Az erős napsugárzás és fagy ezeket a nyílászárókat viseli meg a leginkább.

Éppen ezért a tetőablakok általában optimális hőszigetelő tulajdonsággal rendelkeznek. Kiváló szigetelésüket elsősorban az üvegezésük határozza meg.

A hőszigetelő tulajdonságukra az úgynevezett hő átbocsájtási tényező utal. Ezt az értéket, röviden úgy is definiálhatjuk, hogy:

Adott időegység alatt, menyi hőenergia hatol be, 1 négyzetméternyi üveg felületén. Mindezt, 1 Celsius fok külső-belső hőmérséklet eltérés esetén.

Mi a fontos még  a tetőablaknál?

Az eső elleni védelem fontos. A tetőablakok üvegezése rendelkezhet egy speciális bevonattal. Ez a tartós és láthatatlan bevonat szétfoszlatja a pára- és esőcseppeket. 

Feloldja a szennyeződéseket a külső részről. A bevonat jóvoltából a kitekintés is egyszerűbb eső alatt és utána is. 

Illetve gyorsabban szárad a felület. A napfény UV-sugarait is aktiválja ez a felületkezelés.

Szellőzést hogyan lehet megoldani? A tetőtér ablakok a megfelelő pára és oxigéntartalom biztosítása érdekében gyakran rendelkeznek beépített szellőzőnyílással.  

Így a megfelelő légáramlás a csukott ablak esetében is megvalósul. 

A fényvédelem hogyan valósul meg? A tetőablakok felül vannak. Így természetes, hogy  a tetőtéri lakások világosabbak.

A tetőtérbe több napfény jut be. Mint az alsóbb szinteken a hagyományos ablakokon keresztül.  Ami a legtöbb évszakban pozitívum.

Kivétel persze a nyári hőség ideje. Ilyenkor el kell látni különböző kiegészítőkkel a tetőtéri ablakokat. Az ott tartózkodás komfortosabbá tétele érdekében. Ilyen kiegészítők a rolók, reluxák és redőnyök.

Mért tetőtérbe költözzünk, ha van választási lehetőségünk?

Természetesen, mint minden lakásnak a tetőtérben lévőnek is vannak előnyei és hátrányai.

Nézzük mik is ezek pontosan:

A tetőtéri ingatlanok ára jellemzően olcsóbb. A lépcsőház többi szintjén lévő lakásokhoz képest. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tudsz lifttel feljutni.

Óriási előnyük, hogy nem lakik feletted senki. Nincsenek felső zajok.  Az utcai zajoknak is csak egy töredéke jut fel ezekbe a lakásokba.

Világos, napfényes lakásban élhetsz. Ha kellő számú és méretű tetőablakkal rendelkező ingatlant birtokolsz.

Nem utolsósorban pedig panorámás kilátásra tehetsz szert. Akár a város messzebbi részeire nézve. Vagy akár a csillagos eget csodálva éjszakánként.

Ezt főleg a városi emberek értékelhetik igazán.  Akik a házaktól már nem is látják az eget.

A tetőtéri lakások szeme a tetőtéri ablak természetesen. Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő ablakot válassz hozzá. Mielőtt beköltözöl egy ilyen lakásba. Vagy beépítesz egy tetőteret.

Vannak hagyományos lakások. Azokon hagyományos ablakok néznek a világra persze.

De ha izgalmas otthonra és igazi kuckós szobára vágysz. Akkor költözz egy tetőtéri szobába. Rendezd be úgy, ahogy mindig szeretted volna.

Nézz ki a tetőablakon. Akkor érezni fogod te is azt, ami a dalban áll:

Mert kell, kell, egy hely ahová boldogan érkezel.

S ha felnézel az égre látod. Most végre megtalálod, amit keresel!”

rz

Ablakokról bővebben itt olvashat

Kérjen árajánlatot még ma! Több információra van szüksége? Vegye fel velünk a kapcsolatot vagy kövessen minket a Facebook oldalunkon