Bejárati ajtó méretek, mit jelentenek a számok, és hogyan mérjünk?
A bejárati ajtó kiválasztásánál nem mindegy, milyen méretekkel számolunk. A falnyílás, az ajtótok és az ajtólap mérete ugyanis eltér egymástól. Ha ezeket összekeverjük, előfordulhat, hogy az új ajtó nem fér be a meglévő nyílásba, vagy túl nagy hézag marad a tok és a fal között.
De honnan tudhatjuk, mekkora ajtóra van szükségünk? A cikkben megmutatjuk, mit jelentenek a bejárati ajtóknál feltüntetett méretek, hogyan mérhetjük meg otthon a falnyílást, és mire érdemes figyelnünk a rendelés előtt.
Mit jelent pontosan a bejárati ajtó mérete?
A bejárati ajtók méretét általában szélesség × magasság sorrendben adják meg. A 100 × 210 cm-es jelölésnél tehát a 100 cm a szélességre, a 210 cm pedig a magasságra utal. Azt viszont mindig ellenőrizni kell, hogy pontosan mire vonatkoznak ezek az adatok. Egy 100 × 210 cm-es ajtó ugyanis nem feltétlenül építhető be ugyanekkora falnyílásba.
A megfelelő méret kiválasztásához érdemes tisztában lenni néhány alapfogalommal.
| Megnevezés | Mit jelent? |
| Falnyílás mérete | A falban lévő nyílás szélessége és magassága, ahová az ajtó kerül. |
| Tok külső mérete | Az ajtótok teljes szélessége és magassága, a tok külső szélein mérve. |
| Ajtólap mérete | A nyitható ajtólap szélessége és magassága, a tok nélkül. |
| Szabad átjárási méret | A nyitott ajtónál ténylegesen rendelkezésre álló átjáró szélessége és magassága. |
| Névleges méret | A gyártó által használt méretjelölés, amely nem feltétlenül egyezik meg a tok tényleges külső méretével. |
Ajánlatkéréskor jelezzük, hogy pontosan mit mértünk meg. Régi bejárati ajtó cseréjénél ugyanis a meglévő tok eltakarhatja a falnyílás egy részét, ezért az otthon mért adatok eltérhetnek a tényleges méretektől.

Milyen bejárati ajtó méretekkel találkozhatunk?
A bejárati ajtóknál gyakran találkozhatunk 90 × 200, 90 × 210, 100 × 210 és 110 × 210 cm-es méretekkel. Ezek alapján már könnyebb eligazodni a kínálatban, de nem biztos, hogy ugyanaz a jelölés minden gyártónál ugyanazt a méretet jelenti. Illetve egyedi mérettel is gyakran találkozunk.
Van, ahol a tok külső méretét adják meg, máshol a névleges méret szerepel. Ezért egy mérettáblázat önmagában még nem elég a megfelelő ajtó kiválasztásához. Azt is ellenőrizni kell, hogy a megadott méret pontosan mire vonatkozik, és mekkora falnyílás szükséges a beépítéshez.
Ha a meglévő falnyílás eltér a gyakori méretektől, nem feltétlenül kell átalakítani. Az RS Ablaknál elérhető bejárati ajtók esetében azt is megvizsgáljuk, hogy készíthető-e az adott nyíláshoz egyedi méretű ajtó. Így még az átalakítás előtt kiderülhet, hogy van-e egyszerűbb megoldás.
Hogyan mérjük le a bejárati ajtó helyét?
Az ajánlatkéréshez elegendő megadni a falnyílás hozzávetőleges szélességét és magasságát. Ha az ajtó helyén még nincs beépített szerkezet, a szélességet mérjük meg fent, középen és lent, a magasságot pedig bal oldalon, középen és jobb oldalon. Így az is kiderülhet, ha a nyílás mérete nem mindenhol egyforma.
Meglévő bejárati ajtó cseréjénél már nehezebb lehet a mérés, mert a régi tok és a körülötte lévő vakolat eltakarhatja a falnyílás széleit. Emiatt nem szükséges megbontani a falat vagy eltávolítani a tokot. Az ajánlatkéréskor adjuk meg a rendelkezésre álló hozzávetőleges méreteket, és jelezzük, hogy a régi ajtó még a helyén van.
Az RS Ablak ezek alapján elkészíti az előzetes árajánlatot. Ennek elfogadása után következik a helyszíni műszaki felmérés, ahol a szakemberek meghatározzák a gyártáshoz szükséges pontos méreteket.
Miért számít a kész padlószint?
A bejárati ajtó magasságának meghatározásakor a padlóburkolattal is számolni kell.
Új építésű háznál, lakásnál előfordulhat, hogy a helyszíni felmérés idején még nincs lerakva a burkolat, felújításkor pedig a meglévő padlóra kerülhet új réteg. Ilyenkor a kész padló magasabban lesz, mint a méréskor, így kevesebb hely marad az ajtó számára.
Ezért a helyszíni műszaki felmérésen jelezzük, ha a burkolás még hátravan, vagy változni fog a padló magassága. Azt is érdemes tisztázni, hogy a bejárat külső és belső oldalán azonos magasságban lesz-e a kész padló. Ezeket a szakemberek figyelembe veszik az ajtó méretének és a küszöb helyének meghatározásakor.

Mekkora szabad átjárásra van szükségünk?
A bejárati ajtó kiválasztásakor azt is vegyük figyelembe, mennyi hely marad az áthaladáshoz, amikor az ajtó nyitva van. A tok és a nyitott ajtólap ugyanis helyet foglal, így a ténylegesen használható nyílás keskenyebb lehet az ajtó megadott szélességénél.
Ez főleg akkor számít, ha babakocsival vagy kerékpárral is közlekedünk a bejáraton keresztül, esetleg nagyobb bútorokat kell bevinnünk a lakásba. Érdemes ezért már az ajtó kiválasztásakor átgondolni, mekkora helyre lesz szükségünk a kényelmes közlekedéshez.
A műanyag bejárati ajtókról szóló cikkünkben további szempontokat is találhatunk a megfelelő ajtó kiválasztásához. Ha pedig akadálymentes közlekedésre is alkalmas ajtóra van szükség, a jogszabályi előírásokat is figyelembe kell venni. A TÉKA 85. § (7) bekezdése szerint az ilyen ajtóknál legalább 90 cm széles és 200 cm magas szabad nyílást kell biztosítani. Kézzel nyitható, többszárnyú ajtónál ennek egyetlen ajtószárny kinyitásával is teljesülnie kell.
Mit tehetünk, ha túl kicsi vagy túl nagy a falnyílás?
Előfordulhat, hogy a meglévő falnyílás túl szűk vagy túl széles a kiválasztott bejárati ajtóhoz. Ilyenkor először azt érdemes ellenőrizni, hogy az adott típus gyártható-e a szükséges méretben. Ha nem, a nyílás szélesítésével vagy szűkítésével is megoldható lehet a beépítés.
A fal átalakítását azonban nem szabad előzetes szakmai vizsgálat nélkül elkezdeni. Nem mindegy ugyanis, hogy teherhordó falról van-e szó, és hogyan alakították ki az ajtó feletti áthidalót. Az RS Ablak a meglévő falnyílások átalakítását is vállalja. Azt, hogy milyen munkákra van szükség, és azok elvégezhetők-e, a helyszíni műszaki felmérés során állapítják meg a szakemberek.
Ha az ajtótok és a fal között túl nagy rés maradna, azt sem elegendő egyszerűen több beépítőhabbal kitölteni. Az ajtót megfelelően kell rögzíteni, a tok és a fal közötti hézagot pedig szakszerűen kell szigetelni és tömíteni.
Mikor érdemes kétszárnyú vagy oldalvilágítós ajtóban gondolkodnunk?
Ha a falnyílás a szokásosnál szélesebb, nem feltétlenül kell egyetlen, nagyméretű ajtószárnyat választanunk. Kétszárnyú bejárati ajtónál a mindennapokban elegendő az egyik szárnyat használni, a másikat pedig akkor nyithatjuk ki, ha például nagyobb bútorokat szeretnénk bevinni.
Másik lehetőség, hogy az ajtó mellé egy fix oldalelem kerül. Ez lehet tömör panel vagy üvegezett oldalvilágító. Utóbbi több természetes fényt enged az előszobába, de nem növeli az átjárásra használható szélességet.

Befolyásolja az ajtó mérete az árat?
Egy nagyobb bejárati ajtó általában többe kerül, de a méret önmagában nem árulja el, mekkora lesz az árkülönbség. A végösszeget az ajtó anyaga, kialakítása, üvegezése, vasalata, színe és a választott kiegészítők is befolyásolják.
A kétszárnyú ajtóhoz több szerkezeti elemre van szükség, az oldalvilágító pedig szintén növelheti a költségeket. Ha a meglévő falnyílást szélesíteni vagy szűkíteni kell, az további munkával és kiadással járhat.
A bejárati ajtók árairól szóló cikkünkben részletesebben is bemutatjuk, mitől függ a végösszeg. Az árajánlatok összehasonlításakor ne csak az árakat nézzük, hanem azt is, milyen ajtó, felszereltség és beépítési munka szerepel bennük. Így könnyebben eldönthetjük, melyik megoldással járunk jobban.
Kérjen ajánlatot az RS Ablaktól!
Bejárati ajtó cseréjét tervezi, vagy új építésű házába keres ajtót? Az ajánlatkéréshez elegendő megadnia a hozzávetőleges méreteket és az elképzeléseit. Nem kell előre meghatároznia a pontos gyártási méretet, ebben az RS Ablak szakemberei segítenek.
Az RS Ablak ajánlatkérő űrlapján megadhatja, hány ajtóra van szüksége, mekkora a falnyílás, és milyen kialakítást szeretne. Fotót vagy alaprajzot is csatolhat. Az adatok alapján a cég elkészíti az előzetes árajánlatot, amelynek elfogadása után helyszíni műszaki felmérés következik. Ekkor pontosítják a méreteket és egyeztetik a beépítés részleteit.
Gyakori kérdések a bejárati ajtók méretéről
A bejárati ajtók méretével kapcsolatban felmerülhet néhány kérdés, mielőtt kiválasztanánk a megfelelő típust. Nézzük a leggyakoribbakat!
Mekkora a szabványos bejárati ajtó?
Nincs egyetlen, minden bejárati ajtóra érvényes szabványméret. Gyakori például a 90 × 210 és a 100 × 210 cm-es jelölés, de gyártónként eltérhet, hogy ezek pontosan milyen méretre vonatkoznak. Ezért mindig ellenőrizzük a tok külső méretét és a beépítéshez szükséges falnyílást is.
Elég egyszer megmérni a falnyílás szélességét?
Ha még nincs beépített ajtó, érdemes a szélességet és a magasságot is több ponton megmérni. Előfordulhat ugyanis, hogy a falnyílás mérete nem mindenhol egyforma. Meglévő ajtó cseréjénél a tok eltakarhatja a falnyílás széleit, ezért ilyenkor elegendők a hozzávetőleges adatok.
A 100 cm széles ajtó 100 cm-es átjárást jelent?
Nem. A tok és a nyitott ajtólap is helyet foglal, ezért a ténylegesen használható nyílás keskenyebb lehet. Ha például babakocsival vagy kerekesszékkel is közlekednénk az ajtón keresztül, a szabad nyílás méretét is ellenőrizni kell.
Mi történik, ha nem megfelelő a meglévő falnyílás mérete?
A falnyílás méretétől és az épület adottságaitól függően egyedi méretű ajtó vagy a nyílás átalakítása jelenthet megoldást. Az RS Ablak szakemberei a helyszíni műszaki felmérés során ellenőrzik, milyen kialakítás valósítható meg.
Kell pontos méret az ajánlatkéréshez?
Nem. Az RS Ablaknál az előzetes árajánlat elkészítéséhez elegendő a falnyílás hozzávetőleges szélessége és magassága. A gyártáshoz szükséges pontos méreteket az előzetes árajánlat elfogadása után, a helyszíni műszaki felmérés során határozzák meg.
